Rajendra Pachauri, az ENSZ tavaly Nobel-békedíjjal kitüntetett, klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának (IPCC) elnöke a The Observer című brit lapban fogalmazta meg a testület javaslatát.
Az ENSZ-bizottság múlt héten újabb hat évre megválasztott vezetője szerint a táplálkozási szokások megváltoztatása azért fontos, mert az üvegházhatás kialakulásában nagy szerepe van az állattenyésztésnek. Az étrendváltoztatás viszonylag még mindig könnyebb, mint a szállítóeszközök megváltoztatása - mondta Pachauri. Egy állatvédő csoport kiszámolta, hogy amennyiben a brit háztartásokban felére esne vissza a húsfogyasztás, az nagyobb károsanyagkibocsátás-csökkenéssel járna, mintha az autók felét állítanák le Nagy-Britanniában.
Az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) úgy becsüli, hogy a légkörbe jutó káros gázkibocsátás közel egyötöde írható a hústermelés számlájára. Ebbe beletartozik a haszonállatok takarmányának megtermelése során felszabaduló károsanyag éppúgy, mint a kérődzők - különösen a szarvasmarhák - által kibocsátott metán, ami a szén-dioxidnál 23-szor hatékonyabb reagens a globális felmelegedésben.
A vegetáriánus indiai közgazdász úgy vélte, a kezdeti heti egy húshagyó nap után tovább lehet lépni, szép lassan csökkentve a húsfogyasztást. Ez a leggyorsabban nyélbe üthető és megvalósítható változtatás, azért ez a legvonzóbb lehetőség - mondta, ám emellett hangsúlyozta, hogy a gazdaság minden terén szükség van az igények visszaszorítására.
Az Observer szerint Pachauri terve az élelmiszeripar részéről komoly ellenállásba ütközhet. Chris Lamb, a BPEX sertésipari csoport marketingvezetője közölte, hogy igazságtalanul lett kipécézve a húsipar. Megemlítette, hogy korábban a szárnyastartással szemben is megfogalmaztak károsanyag-kibocsátási megszorításokat, ám a javasolt megoldás, vagyis az állatok bezárása ellentétes volt az állatok jólétét védő szabályokkal. "A klímaváltozás nagyon fiatal tudomány, és nézetünk szerint sok túlságosan leegyszerűsített javaslat születik" - idézte a lap Lamb kritikáját.