Míg az Európai Bizottság (EB) áprilisban még 1,8 százalékos növekedést prognosztizált az eurózónában, szerdai jelentésében fél százalékkal alacsonyabb bővülést jelez. Az idei infláció 3,8 százalékos lesz az egész Európai Unióban, míg az eurózónában 3,6 százalék várható. Jóllehet ez is felfelé módosult - jegyzi meg a brüsszeli testület - ám változást hozhat, hogy a jelek szerint már tetőzött az infláció és a nyersanyagárak lefelé mozdulhatnak el.

Joaquín Almunia, az EB gazdaságpolitikáért felelős tagja az adatok kommentálásakor figyelmeztette a tagállamokat, hogy tanuljanak a múlt hibáiból és folytassák az elhatározott reformokat. Tegyenek meg mindent a több munkahely teremtése érdekében. Egyúttal felszólította őket, hogy tartózkodjanak a jövő nemzedékei kárára történő eladósodástól, azaz tartsák kordában a nemzeti költségvetést.

Időközben kiszivárgott a holland gazdaság alakulása is, amelynek adatait a kormány csak jövő héten teszi közzé. Ezek szerint a növekedés jelentősen megtorpan: míg tavaly a GDP még 3,5 százalékkal bővült, az idei 2,25 a jövő évi pedig mindössze 1,25 százalék lesz; az infláció 3,25 százalék körül alakul.

Az EB mostani jelentése nem okozott meglepetést, hiszen az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, továbbá az Európai Központi Bank már a közelmúltban figyelmeztetett, hogy a tavaly augusztusban kirobbant pénzügyi válság következményei még éreztetik hatásukat. A megdrágult üzemanyag és élelmiszer nyomán tapasztalt infláció is hozzájárult, hogy az ipari országokban megrendült a gazdaságba vetett bizalom. A legderűlátóbb elemzések szerint is csak 2009 második felében várható fordulat.

Kedvező ugyanakkor, hogy a hordónkénti 150 dolláros kőolajár mára 100 dollár alá esett vissza és - amennyiben ez tartósnak bizonyul - kisebb lesz az inflációs nyomás, és a világgazdaság is erőre kaphat az energiaárak csökkenése nyomán. Pozitív fejlemények tavalyhoz képest továbbá a kedvező betakarítási eredmények is.

A hét ország az Európai Unió GDP-je 80 százalékát, az eurózónáénak pedig 85 százalékát adja, tehát gazdasági állapotuk sokat árul el az EU egészéről.

Az Európai Bizottság évente négy alkalommal tesz közzé gazdasági előrejelzést. A tavaszi és az őszi felöleli az összes tagállamot, tartalmazza a várható inflációs, foglalkoztatási és növekedési mutatót, továbbá kitér a költségvetésre és az államadósságra. Ezek mellett azonban februárban és szeptemberben egy korlátozottabb jelentéssel is kirukkol, amely tehát az említett hét tagállamra vonatkozik. A legközelebbi átfogó jelentés november elején esedékes.