FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Keletre vonulnak az EU nagyvállalatai
|
|
Európa vezető cégei egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a magasan képzett helyi munkaerőt az új tagállamokban. Az elismert közgazdasági kutatóintézet, a Bruegel álláspontja szerint, ez is annak a jele, hogy a nagyvállalatok mindinkább rászorulnak az állami támogatások igénybevételére, a kelet-európai üzleti tevékenységük megvalósításához. |
|
Létrehozva: 2008. szeptember 11., 13:17 |
"Az új európai vállalat" című tanulmány rávilágít, az EU bővítés hatására, a társaságok üzletvezetési stílusában beállt drasztikus változásokra. Arra is rámutat, hogy a nagy nyugat-európai vállalatok, költségeik csökkentésének érdekében, jelentős beruházásaikat a kelet-európai támogatásokból valósítják meg.
A tanulmány 2200 német és osztrák vállalat, 1990 és 2000 között, Kelet-Európában megvalósult beruházási projektjét vizsgálja. A két ország kiválasztásában szerepet játszott, a nagyfokú világgazdasági integrációjuk, valamint a Kelet-Európához közeli elhelyezkedésük. Ezért az új típusú európai gazdasági szervezetek legjobb tesztalanyai.
A beszámoló arról is tájékoztat, hogy az osztrák anyavállalatok és a kelet-európai leányvállalataik között megvalósuló kereskedelem domináns tényezővé vált. Ausztria kelet-európai importjának 68,5%-a a leányvállalatoktól érkezik. Németország esetében ez a jelenség kevésbé érvényesül, bár így is figyelemre méltó, 21,6%-os értékkel kell számolni.
Az EU 27 tagállamában a régi és új tagok közötti arány a teljes import egynegyede és kétharmada között mozog. A Bruegel megfigyelései alapján "az offshoring meghatározó jelenséggé vált az európai vállalatoknál".
A tanulmány alátámasztani látszik a 2004-es bővítés kapcsán, Nyugat-Európában felmerült félelmet, mely szerint az olcsó kelet-európai munkaerő jelentősen csökkenteni fogja a nyugati munkahelyek számát.
Leszögezi azonban, hogy a közhiedelemmel ellentétben, mind az offshoring, mind a magasan képzett munkaerő beáramlása javítja az európai versenyképességet, és Európában tartja a vállalatokat. Azonban hozzáteszi azt is, hogy magukat a munkahelyeket egyre nagyobb mértékben telepítik ki az Unión kívüli területekre, például Kínába.
A tanulmány írója szerint "az EU legfiatalabb tagállamainak az európai gazdaságba történő integrációja hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok Európában maradjanak. Különösen fontos ez a növekvő globális verseny közepette, amikor a társaságok hajlamosak (rész)tevékenységeiket Kínába, vagy más gyorsan fejlődő országokba telepíteni".
A vállalatoknak azonban meg kell változtatniuk parancshierarchiájukat is, ha szakképzett munkaerőt szeretnének alkalmazni. A jelentés szerint ez a folyamat egyes helyeken már megfigyelhető. Az osztrák cégek kétharmada, míg a német vállalatok háromnegyede részben vagy egészben decentralizált irányításra tért át. A szerző álláspontja szerint, "a széttöredező vállalati hierarchia segíti a termelés és a magasan képzett munkaerő Európában tartását. A K+F pedig ott valósulhat meg leginkább, ahol megtalálható a kellő szellemi tőke. A pozitív hatásokról nem is beszélve."
A jelentés arra biztatja a tagállamokat, hogy az Európai Szomszégságpolitika segítségével vonja be az EU szomszédos államait a közös piacba. A munkavállalói mobilitás erősítése a gyorsabb és mélyebb integráció katalizátoraként működhet, ami által Európa egységes gazdasági régióvá válhat.
Figyelmeztet továbbá a protekcionista gazdasági intézkedések, és a kereskedelmet védő eszközök használatának veszélyére is. A dömping- és szubvencióellenes fellépés a vállalatok számára lehetetlenné teszi a gyakran szükség offshoring stratégia folytatását. "Az EU-ban a vállalatok tevékenységeinek határai jóval fontosabbak lesznek a jövő kereskedelmi politikájának szempontjából, mint az államhatárok."