<>Program a 21. századra

Az 1992-ben Rio de Janeiro-ban megrendezett Föld Csúcson indította útjára az ENSZ az Agenda 21 kezdeményezést. Ez a XXI. századra vonatkozó átfogó akciótervként igyekszik lefedni minden olyan területet, ahol az emberiség hatással van a környezetére. Nemzetközi, nemzeti és helyi szinteken egyaránt megfogalmaz fenntarthatósági célokat. Az Agenda 21 elvárásait beépítették a dán törvényekbe, így Dánia minden önkormányzatának alkalmaznia kell azokat. Koppenhága a 2004-2007-es periódusra dolgozta ki első Agenda 21 akciótervét. Jelenleg a 2008-2011-es időszakra vonatkozó terven munkálkodik az önkormányzat - a közmeghallgatási időszak már le is zárult.

Öko-nagyváros

"A város Agenda 21 tervének alapjai egybevágnak az Öko-metropolisz programmal"- mondja Lene Bjerg Kristensen, az önkormányzat technikai és környezetvédelmi osztályának munkatársa. A cél az, hogy a város 2015-re olyan metropolisszá váljon, amely világelső az ökotudatosság tekintetében. Kristensen elmondása szerint a programnak a következő négy fő komponense van:
-a világ leginkább kerékpárosbarát városa,
-a globális klímapolitika központja,
-kék és zöld főváros,
-tiszta és egészséges nagyváros.

A program jól meghatározott, gyakorlati célkitűzéseket tartalmaz, amelyek megvalósulását számszerűen is ellenőrizni lehet. Minden évben egy zöld beszámolóban informálják a politikusokat és a polgárokat arról, hogy meddig jutottak a célok megvalósításában.

Kerékpáros paradicsom

A kerékpározásnak hosszú hagyományai vannak Dániában. Az 1930-as, '40-es és '50-es években nagyon sokan jártak kerékpárral Koppenhága utcáin. Később egyre többen vettek saját autót, így a bringázás visszaszorult. Viszont amikor már túl sok volt az autó a városban, a lakosok kezdtek visszaszokni a biciklire. Mostanában a statisztika szerint a munkába, vagy tanulni igyekvők 36% ül kerékpárra. Nagyon kellemes hangulatot ad a városnak, hogy a központ sok kis utcáján szinte csak gyalogosok és kerékpárosok közlekednek.

A '70-es évek végén körvonalazódott komolyabban a koppenhágai polgárok azon igénye, hogy ki kellene építeni a kerékpáros infrastruktúrát. Ennek nyomán az önkormányzat a nyolcvanas években kezdte lerakni a kerékpárút-hálózat alapjait, amely a bringások nagy örömére ma már az egész várost sűrűn behálózza. A bringasávok szélessége sok helyen eléri egy normál (autós) sávét. A nagyobb biztonság érdekében külön szintben van a járda, a kerékpársáv és az autós sáv, köztük elválasztó szegéllyel. A kereszteződésekben pedig feltűnő kék színnel festik fel a két kerékkel közlekedők útvonalát.

A bringások reggeli és késő délutáni csúcsforgalmára tekintettel az önkormányzat a bringautak szélesítését tervezi. Az Öko-metropolisz program célkitűzése szerint 2015-re a dolgozók és tanulók 50%-a fog kerékpárral járni. Fontos szempont a biztonság növelése is, ezért további cél, hogy a balesetben megsérült bringások száma a felére csökkenjen, és a kerékpárosok 80%-a biztonságban érezze magát a forgalomban (ma 58%-os ez az arány). Az önkormányzat négy év alatt 183 millió dán koronát (5,85 milliárd forint) költ el erre a területre.

1995-ben indult a koppenhágai kölcsönbringa-program, melynek keretében a város különböző pontjain speciális tárolókat helyeztek el, kölcsönözhető kerékpárokkal. A használat ingyenes, csupán 20 korona (640 forint) letét szükséges hozzá. Az adott helyszínen kölcsönzött járgányt bármelyik tárolóba vissza lehet vinni. A kölcsönbiciklik különleges alkatrészekből állnak, amelyeket máshol nem lehet felhasználni, így elvileg nem érdemes ellopni őket. Ennek ellenére ma már nagyon nehéz működőképes kölcsönkerékpárt találni- a tárolók nagy része üres, vagy pedig csak nem működő bicikliket találni bennük.

Klímabarát település

2009-ben Koppenhága fog otthont adni az ENSZ klímakonferenciájának - a házigazdák reményei szerint itt fog megszületni a Kiotói Jegyzőkönyvet felváltó új egyezmény. A konferencián a dán főváros saját jó eredményeiről is be tud majd számolni. 1990-ben ugyanis még 7 tonna volt a koppenhágai lakosok egy főre eső szén-dioxid kibocsátása, mostanra ez 4,9 tonnára csökkent. A kibocsátás-csökkenés a jelentős gazdasági növekedés ellenére következett be. 2015-ig további 20% csökkenést szeretne elérni a városvezetés, ami a klímaegyezményben szereplő 1990-es bázisév adataihoz képest 40%-os csökkentést jelent. Elindult egy szén-dioxid semleges negyed építése is, egy korábbi sörgyár helyén. A klímaváltozással kapcsolatos célkitűzések megvalósítására 150 millió dán koronát (4,8 milliárd forint) fordít 2008-2009 folyamán az önkormányzat.

Zöld és kék

Nagy népszerűségnek örvendenek a város zöldterületei illetve vízpartjai, uszodái - azaz "kék területei". A "kék és zöld főváros" program tervei szerint a közeljövőben további ilyen helyszíneket létesítenek majd szerte a városban - a cél, hogy a lakosok 90%-a maximum 15 perces sétával eljuthasson egy parkba, strandra, vagy tengeri uszodába.

Már most is két uszoda működik az egykori kikötőben, ahol a part egy palánkkal leválasztott részén lehet biztonságosan fürödni. Erre annak nyomán nyílt lehetőség, hogy az eredményes szennyvíztisztítási programnak hála ismét tiszta a kikötő vize.

Tisztaság és egészség

Az Öko-metropolisz-program negyedik pillére több célkitűzése is tartalmaz. Az egyik szerint a levegőnek olyan tisztává kell válnia, hogy ne veszélyeztesse a lakosok egészségét. További cél, hogy Koppenhága legyen Európa legtisztább városa, és minden, az utcára kerülő szemetet nyolc órán belül eltávolítsanak. Emellett a város lakóinak éjszakai nyugalmát zavaró zajszint csökkentése is szerepel a programban, akárcsak az, hogy a város élelem-fogyasztásának húsz százalékát bio-élelmiszerrel elégítsék ki. Ez utóbbit azért tartják fontosnak, mert Koppenhága ivóvize a környék talajvízéből származik, amit meg szeretnének védeni a növényvédő-szerektől.