Az Európai Bizottság 2006-ban fogadta el a javaslatot az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology, EIT) megnyitásának előkészítéséről.

Az erről szóló dokumentum a 2008-as esztendőt jelölte meg céldátumként, amikor az intézet megkezdheti működését. José-Manuel Barroso, a bizottság elnöke akkor kijelentette: "Szándékaink szerint az EIT még a mostani bizottság megbízatásának lejárta előtt megkezdi működését." A következő két évben majdnem minden úgy alakult, ahogyan Barroso és az általa vezetett bizottság elképzelte és dokumentumaiban rögzítette. "Az intézet a kiválóság zászlóshajója lesz az európai innovációban, kutatásban és felsőoktatásban. Mintaként szolgál majd az egyetemi körök, a kutatás és az üzleti élet összefogására, hogy Európa az eddigiekhez képest eredményesebben tudjon megfelelni a globalizálódó, tudásalapú világgazdaság támasztotta kihívásoknak" - fogalmazták meg céljaikat a kezdeményezők.

Egy évvel korábban, még az előkészítés fázisában jelentette be hivatalosan Magyarország, hogy helyszínt kíván biztosítani az intézet székhelyének. Hasonló szándékát jelezte a németországi Jena, a lengyelországi Wroclaw, a spanyolországi Sant Cugat del Valles (Barcelona), valamint a közösen induló Bécs és Pozsony. Az uniós tagállamok versenyképességi ügyekben illetékes miniszterei júniusban egyhangúlag döntöttek Budapest mellett.

"Magyarországnak jelentős megtiszteltetés, hogy Budapesten lesz az Európai Unió új tudományos központja - mondta el lapunknak Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke. - Megtiszteltetés és hatalmas lehetőség is egyben, hiszen a kapcsolatrendszer kialakulása kedvezhet a magyar innovációnak is. Jelzi az esemény fontosságát, hogy Barroso elnök úr személyesen is ellátogat a megnyitóra."

Az innovációs intézetet tizennyolc független jelölt és négy uniós szervezeti képviselő vezeti. Nagy vitát váltott ki, hogy a független jelöltek közé Magyarország Magyar Bálintot delegálta: a bejelentés hallatán neves kutatók és egyetemi vezetők hozták nyilvánosságra álláspontjukat, amely szerint Magyar Bálint nem felel meg az igazgatótanácsi tagok iránt támasztott követelményeknek. Nem feltaláló, nem egyetemi oktató, nem kutató, és az innováció üzleti hasznosításában sincs tapasztalata, jelölése pedig azokat az elvárásokat sem teljesíti, amelyeket az Európai Bizottság alakított ki az eljárás nyilvánosságával kapcsolatban. Az EIT-nek az igazgatósági tagok jelölésére vonatkozó kritériumait meghatározó szabályzat továbbá kimondja: "A tagoknak az igazgatói tanácsban személyes minőségükben kell részt venniük, és ezért függetlennek kell lenniük mindenfajta politikai, kormányzati és ipari érdektől." Ez a kritérium Magyar Bálint jelölését eleve kizárja, hiszen ő aktív politikus, a magyar Országgyűlés SZDSZ-frakciójának tagja, az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság alelnöke, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja. Magyar Bálint - egyelőre - egyik fórumon sem jelezte, hogy visszaadná mandátumát.

"Fenntartásaim vannak amiatt, mert a magyar delegátus személyét nem övezi konszenzus - mondta el Náray-Szabó Gábor. - Magyar Bálintnak nincs olyan tudományos háttere, ami vélhetően a testület összes többi tagjának megvan. Amikor az egyes projektek súlyát kell majd megítélni, az ehhez szükséges megfelelő jártasság nélkül teszi." Náray-Szabónak nincs tudomása hasonló példáról, amikor szakértői szervezetbe aktív politikust jelöltek volna. "Természetes, hogy az uniós bizottságokban politikusok ülnek, de ez a testület szakértői bizottságként működik majd" - tette hozzá a Professzorok Batthyány Körének elnöke. Szerinte meg kell fontolni, hogy bár magyar érdek, hogy legyen magyar tagja az intézet irányító testületének, de lényeges szempont, hogy az európai követelményeknek és normáknak megfelelő képviselőt küldjünk az igazgatóságba. Náray-Szabó Gábor kifejezte reményét, hogy a politikus új szerepkörében a magyar érdekeket képviseli majd.