"Nem jól mennek a dolgok"

Ötvenhatban forradalmi bizottsági tag volt, ezért a felkelés leverése után több évig nem tudott jogászként elhelyezkedni. Balogh Elemér Münchenbe távozott, ott neves folyóiratokban publikált, megismerkedett német közéleti személyiségekkel. Szerinte zavaros állapotok uralkodnak Magyarországon, a forradalom emlékét pedig nem ápoljuk megfelelően.

Létrehozva: 2008. szeptember 16., 08:06 \| Utoljára frissítve: 2008. szeptember 16., 08:09	nyomtat	küld

"Micsoda világ van Magyarországon, hogy nem lehet tudni, hová lett a pártvagyon?" (Fotó: MH)

"Sosem voltam párttag, sosem hittem a rendszerben, így nem lehettem csalódott kommunista sem" - vallja Balogh Elemér. Az ötvenhatos forradalom idején a fővárosban forradalmi bizottsági tagságot vállaló jogász 1967-ben ügyvédi vizsgával és turistaútlevéllel a zsebében utazott Münchenbe. Azóta is a bajor városban él, ahol egyetemi előadóként, újságíróként tevékenykedett, egészen nyugdíjazásáig. Volt a többi között a Szabad Európa Rádió munkatársa, cikkeket írt a Süddeutsche Zeitungba. "A nyolcvanas évek közepéig alig tudtam hazajönni, azóta azonban rendszeresen itthon vagyok" - mondja.

Személyes kapcsolatot ápol német közéleti személyiségekkel, köztük Edmund Stoiberrel is. Mint mondja, tudni kell a germán politikusok nyelvén beszélni. Amikor arról diskurált többükkel, hogy a szovjet rendszer összeomlása után Magyarország jó eséllyel próbálkozhatott volna államadóssága lefaragásával, elmondása szerint látta rajtuk a lelkiismeret-furdalást. "Az NDK-s menekültek előtti határnyitás és az ötvenhatos forradalom emléke miatt nagy nemzetközi tisztelet övezte akkor hazánkat. Meg kellett volna próbálni" - állítja. Szerinte egyébként '56 emlékét nem gondozzuk megfelelően, pedig a magyarságnak még kárpótlás is járna a szovjet rendszerrel szembeni ellenállásban elszenvedett veszteségeiért. Nem is beszélve arról, hogy míg hazánk sajnálatát fejezte ki Csehszlovákia '68-as megszállásában való részvételért, addig északi szomszédaink soha nem kértek bocsánatot az ötvenhatos forradalom leverésének előkészítésében való hathatós közreműködésükért.

A most hetvennyolc éves emigránst a forradalom után racionalizálás címen eltávolították állásából, "rossz kádernek" bélyegezték, így esélye sem volt jogászként elhelyezkedni. Segédmunkásként, majd bérelszámolóként tengette napjait. Később, a hatvanas évek eleji enyhülés idején sem javult sokat a helyzete, a forradalmármúltat nem felejtették el neki. Mint mondja, sajnos, ma már Európában sem túlzottan tájékozottak ötvenhattal kapcsolatban, s különleges kivételnek tekinthető a francia értelmiség egy része, amely a forradalom miatt szakított a szovjetrendszerbe vetett hittel. Lelepleződött előttük, hogy ez hazug rendszer.

Persze ez Magyarországon sem mindenkinek nyilvánvaló. Balogh Elemér szerint Havas Szófia szocialista képviselőnek le kellene mondania mandátumáról, amiért nemrég azt mondta: 1956-ban ellenforradalom volt. "Ezzel a hatályos alkotmánnyal ment szembe, miközben arra esküdött fel a parlamentben. Ez egész egyszerűen elfogadhatatlan. A pártjának nyomást kellene rá gyakorolnia, hogy vonja vissza nézeteit, vagy szálljon ki a politikából" - mondja a jogász Horn Gyula volt kormányfő unokahúgáról.

Összegzésként kijelenti: nem jól mennek a dolgok Magyarországon, egyebek között az ilyen esetek miatt sem. "Micsoda világ van Magyarországon, hogy nem lehet tudni, hová lett a pártvagyon? Mindenkit felelősségre kellene vonni, aki a közvagyont nem kezeli megfelelően. Enélkül sosem lesz rend. Sajnos minden országnak olyan kormánya van, amilyet megérdemel. Mint ahogy a mindennapi életben: aki rosszul választja meg a baráti körét, annak félrecsúszik az élete."

(Magyar Hírlap)