2015-ig várhatóan Európa-szerte elterjed a 100 gigabit/sec sebességű adatforgalmat lehetővé tevő széles sáv, 2020-ig pedig megjelenik az internet új generációja, amely megfelelő alapot ad a gépek közötti kommunikációhoz, és lehetővé teszi a jelenlegieknél is intelligensebb informatikai rendszerek működtetését.

Az uniós döntéshozók által 2000-ben kitűzött nagyszabású lisszaboni célok még nem valósultak meg, az EU nem lett a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága. A helyzet javításában egyre nagyobb szerepet játszhatnak azok az európai szintű, illetve nemzeti technológiai platformok, amelyeket az unió 2004-2005 között hívott életre. A platformok az infokommunikációs iparág legfontosabb szereplőit - multinacionális cégeket, kis- és középvállalkozásokat, egyetemi kutató-fejlesztő központokat - tömörítik. Feladatuk, hogy meghatározzák a központi területeket, az ígéretes technológiai fejlődési irányvonalakat, amelyekre az EU-nak és az egyes tagországoknak a következő évtizedben érdemes nagy hangsúlyt helyezni, mert szerepet játszhatnak a gazdaság fellendítésében, és erősíthetik az unió helyzetét a globális infokommunikációs versenyben.

Ahhoz, hogy az Európai Unió tíz éven belül a világ kutatás-fejlesztési központja lehessen, önmagukban az ötletek nem elegendők, fontos a finanszírozási háttér megteremtése is. Az ICT kutatás-fejlesztését elősegítő FP7-es keretprogram részeként 2009-2010 között az EU 557 millió euró támogatást tervez szétosztani.

Az említett összeg legnagyobb részét, 190 millió eurót a jövő hálózatainak k+f-jére fordítják majd, de 110 millió jut az "internetes szolgáltatások fejlesztésére", valamint a szoftver és virtualizáció területére is. Az internetbiztonságra vonatkozó kutatások 90, a hálózatos média és a 3D témakör 80 millió euró támogatásban részesülnek. A jövő internetéhez kapcsolódó kísérleti labor és alapkutatás támogatására 50, a gépek közötti kommunikáció kutatására 37 millió eurót szánnak.

A felhasználó-központú intelligens megoldások fejlesztése világszerte már most számos piacon és ágazatban beindult. Az egészségügyben komoly segítséget jelenthet például a súlyos betegek vagy az egyedülálló idős emberek ellátásában az implantált vezeték nélküli bioszenzorok kifejlesztése, amelyek valós időben képesek érzékelni a vérkép, a szívritmus vagy az agyhullámok szabályostól eltérő változásait, és szükség esetén automatikusan riasztják az orvost. Ígéretes kutatások folynak a szájmozgás által keltett idegrendszeri jelek feltérképezésére és hangokká alakítására, amelynek révén a közeljövőben valósággá válhat robotvégtagok gondolati vezérlése is.
A jelenleginél jóval környezetkímélőbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tehetik majd a városi közlekedést az intelligens dugófigyelő rendszerek, amelyek az autóforgalom függvényében képesek a pillanatnyi igényeknek megfelelően módosítani és öszszehangolni a közlekedési lámpák működését. A megfelelő hely- és mozgásérzékelők kifejlesztésével a járművek a jövőben akár emberi közbeavatkozás nélkül is eljuthatnak egyik pontból a másikba.

A Magyarországon folyó ígéretes kutatási projektek közül érdemes megemlíteni a biometrikus azonosításra vonatkozó kutatásokat, amelyek célja, hogy hang-, arc- és alakfelismeréssel határozzák meg a személyazonosságot. Szintén izgalmas hazai kutatási terület a virtuális világ és a valóság összefüggéseinek, átfedéseinek a vizsgálata, amely a jövőben forradalmasíthatja a háromdimenziós tervezést.