Amennyiben a képviselők az október 8-i plenárison elfogadják az alkotmányos ügyekért felelős bizottság javaslatát, akkor az Örömódát minden EP-választást követő nyitó- és formális ülésen hivatalos himnuszként kell majd eljátszani. Az európai zászlót is az EP minden tanácskozó szobájában kiakasztják majd. Eddig csak a plenáris teremben és az épület homlokzatán volt helye.

A képviselők a javaslatban azt is kezdeményezték, hogy a Parlament minden dokumentumára kerüljön rá az "Egység a sokféleségben" uniós jelmondat, és kérték, hogy a május 9-én ünnepelt Európa Nap is váljon az EP hivatalosan elismert ünnepnapjává.

Csak az EP saját használatára

Mindezek ellenére sem a kék alapon 12 sárga csillagot tartalmazó zászló, sem az Örömóda nem válik hivatalos uniós jelképpé, hiszen a fenti szabályok csak a Parlamentre vonatkoznak, a többi uniós intézményre nem.

"A szimbólumok alapvető elemei minden kommunikációs folyamatnak, emocionális képet közvetítenek az intézményről és az általa képviselt alapelvekről," írja az ajánlás szövege, melyet az alkotmányos ügyekért felelős bizottság 20 igen és 4 nem szavazat ellenében fogadott el.

A Szerződést okolják

A szöveg sajnálatosnak nevezi, hogy a szimbólumok "közvetetten" a Lisszaboni Szerződés körül folyó viták "áldozataivá" váltak. Az Unió jelképeit először 2004-ben az Alkotmányos Szerződés preambulumában kívánták a tagállamok (akkor még 25-en) lefektetni, ami azonban a francia és a holland választók szavazatain elbukott. A legnagyobb ellenérv éppen az volt, hogy a szöveg túlságosan "alkotmányszagú", vagyis túl sok olyan elemet tartalmaz, amely az Uniót egy államhoz tette hasonlóvá. Ilyen elem volt a zászló, a közös pénz, a himnusz, a jelmondat és az Európa Nap, vagyis minden, amit az EP jelen ajánlása is tartalmaz.

Az Alkotmányos Szerződés bukása után a tagállamok nem tudtak megegyezni a szimbólumok felől, így az kimaradt a Lisszaboni Szerződésből. Az EU 16 tagja ugyanakkor - köztük az alapító Németországgal és Olaszországgal - elérte, rögzítsék egy jegyzőkönyvben, hogy ezek továbbra is "az Európai Unió állampolgárainak közösségi érzését és az EU-hoz való elkötelezettségét kifejező szimbólumok".

Az egység védnökei

Az EP már több esetben bizonyította, hogy szereti magát az egységes Európa képviselőjének szerepében feltüntetni. Az EP első közvetlen választása után, 1979-ben azért indított kampányt, hogy az Unió fogadja el az Európa Tanács zászlaját az Európai Közösségek (akkor még így nevezték az Európai Uniót) hivatalos jelképeként.

A most is használt zászló, himnusz és az Európa Nap jelképi használatáról már 1985-ben Milánóban döntöttek, az "Egység a sokféleségben" pedig 2000-ben lett az Unió jelmondata, bár jogilag nem számítanak az EU szimbólumainak. Az állampolgárok számára sokszor érthetetlen az Unió tagállamai és intézményei között zajló "jelkép-vita", hiszen a szimbólumokat most is úgy használják, mintha hivatalosan is az EU jelképei lennének.

Jo Leinen, az alkotmányos ügyekért felelős EP-bizottság német elnöke szerint a szimbólumok Európának "lelket", az Uniónak pedig jobb identitást adnának.

Leinen az EurActiv-nak elmondta, biztos abban, hogy a plenáris ülés támogatni fogja a bizottság ajánlását. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a Bizottság és a tagállamok is követik majd az EP példáját. A Bizottság úgy nyilatkozott, hogy egyelőre még nem született döntés a kezdeményezésről.