Nem a Megegyezés című esszénél, hanem az őszödi beszédnél kellene keresni Gyurcsány mostani gyengülésének gyökereit - állapítja meg Mráz Ágoston Sámuel az MNO-nak adott interjújában. A Nézőpont Intézet kutatásvezetője szerint politikailag ugyan nem, ám kommunikációs szempontból Gyurcsány megbukott, szinte állandó jelzőjévé vált a hazugság. Nem tudja visszaszerezni saját hitelét a miniszterelnök - tette hozzá a szakértő. Megjegyezte: Gyurcsány nagyon sokat dolgozott azért, hogy egyelőre ne legyen alternatívája. Bővebben.


Bogár: Szelekciós előnnyé válik a normaszegés

Az őszödi beszéd, illetve az arra adott cinikus válasz tovább taszította Magyarországot a lepusztulás lejtőjén. Bogár László lapunknak kifejtette: az az emberi közösség, amely hosszú időn keresztül beszorul egy olyan rendszerbe, ahol nem lehet kimondani a valóságos összefüggéseket, a hazugság struktúráját örökíti tovább a nemzedékekben. A normaszegés szelekciós előnnyé változik - jelentette ki a közgazdász. Úgy véli, hogy maga a rendszerváltás rendszere is a folyamatos süllyedést, erkölcsi-értelmi züllést hozott, ám Gyurcsány hazugságbeszéde felgyorsította a folyamatokat.

Végzetes lejtőre kerül az a társadalom, ahol a normaszegés válik normává; Bogár szerint ennek a jele az egyre szaporodó lincselések, tanárverések, illetve súlyos balesetek is. A magyar társadalom végzetesen téved, ha azt hiszi, hogy rendészeti eszközökkel elejét lehet venni az anarchiának. Bővebben.

Válságpálya, demokrácia-deficit és autófényezés

Az MSZP-frakció egzisztenciális félelmek miatt nem meri elmozdítani a machiavellista Gyurcsányt a miniszterelnöki székből - mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte a polarizáltság az oka, hogy a miniszterelnök meg tudta őrizni a bársonyszékét az őszödi beszéd kiszivárgásakor. Nem fogalmazódik meg kritika a saját tábor vezetőjével szemben az egység megőrzése érdekében, így az - ahogy Gyurcsány is -, a helyén maradhat. Úgy tűnik - Kiszelly szavai szerint -, hogy a kormányfő meg egy ideig vasmacska marad az MSZP nyakán, hiszen egyelőre nincsen hozzá fogható médiaképes, a modern politizáláshoz értő politikus. Persze, ha egy joviális, a Kádár-korszak "biztonságát" sugárzó személyre lesz szükség, akkor még Kiss Péter is számításba jöhet. Bővebben.

Az őszödi beszéd léte, és az azóta eltelt két év tartós válságpályára állította Magyarországot - fogalmazott az MNO-nak Fricz Tamás. A politológus lapunknak adott interjújában úgy vélekedett: egy jól működő demokráciában elképzelhetetlen lenne, hogy egy ilyen súlyú politikai botrány kipattanása után - mint amilyen az őszödi hazugságbeszéd is -, kormány és annak feje a hatalomban maradjon. Úgy véli, az eltelt időszak azt is megmutatta: a szocialisták képtelenek voltak elsajátítani a demokratikus értékrendet és működési elveket; egypártrendszerben gondolkodnak, amelyben amelyben nekik "jár" a hatalom minden körülmények között.

A kiszivárgott beszéd fontos kérdéseket - többek között az emberi jogi szempontokat is - az Európai Unió elé vitt. Ebben az ügyben az EU csődöt mondott - jelentette ki Fricz. Bővebben.

Tényleg "elkúrták"

Elkúrtuk - summázta egészen addig elhazudott kormányzati teljesítményüket Gyurcsány 2006. május 26-án elmondott titkos beszédében.Nem árt néhány mondat erejéig felidézni a miniszterelnök éppen két esztendővel ezelőtt nyilvánosságra került szavait. Eszerint "Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni... Nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz..." - e szavakkal indult a voltaképpen napjainkig húzódó politikai válság, amelynek Gyurcsány Ferenc azonnal véget vethetett volna, ha a beszéd nyilvánosságra kerülése után feláll a miniszterelnöki székéből. Ehelyett a baráti sajtót végig haknizva arról beszélt az országnak, hogy voltaképpen ő az, aki "drámai monológjában" leszámolt az egész addig fennálló hazugságok sokaságával.

A baloldali-liberális értelmiség a "szenvedélyes igazságbeszéd" fogalompárral sietett a miniszterelnök segítségére.

Gyurcsány minden későbbi törekvése - és vele együtt az MSZP-SZDSZ összefogásnak is -, arra irányult, hogy a hazugság stigmáját, a kormányzati sikertelenséget (amely mind politikai-gazdasági, mind a társadalmi térben megjelent és napjainkra rendkívüli módon fel is erősödött) szétkenje a teljes politikai eliten, visszanyúlva egészen a rendszerváltás időszakáig.

A következmények ismertek: széles körű, intenzív társadalmi tiltakozás bontakozott ki, nem csak a parlament előtt, hanem országosan is. A számos demonstráció közül itt elég kiemelni a Kossuth téren zajló (amíg a hatalom engedte) folyamatos tüntetéseket (civilek és a Fidesz is nyomást gyakorolt a kormányra), illetve a Magyar Televízió székházánál történteket.

A legmegrázóbb eseménye az állami terrornak az volt, október 23-án a Fidesz nagygyűlése után a rendőrség addig elképzelhetetlen brutalitással lépett fel a békés polgárok ellen a Belvárosban. Igaz, a gumibotokból, a szadista erőszakból már adtak némi ízelítőt szeptember végén is.

Az októberi lovasroham, a kardlapozás, a gumilövedékes-puskás embervadászat képei, videói szerencsére az interneten minden mennyiségben elérhetők, nem lehet letagadni semmit (a HírTV videó-összeállítását itt nézheti meg ). Szemeket lőttek ki, csontokat törtek, fiatalokat bántalmaztak brutálisan az azonosító számok nélküli verőlegények. Felesleges részletezni, ami köztudott - a fogdákban, a rendőrőrsökön is gyakori volt, ahogy védekezésre képtelen embereket vertek véresre a rendőrök. A kártérítések folyamatban vannak, ám e pillanatig alig-alig történt komoly felelősségre vonás.

Egy szánalmas epizód a közelmúltból: az egyik rendőr, miután szembesült a számára kedvezőtlen ítélettel (persze nem letöltendő...) sírva hagyta el a tárgyalótermet.
Amikor rugdosni kellett, nem sírt.