A tudósok szerint a Markham jégtábla, a kanadai Északi-sark utolsó öt jégtáblája közül az egyik, az Ellesmere szigettől szakadt el még augusztus elején. A közeli Serson jégtáblából is leszakadt két hatalmas darab, összesen 122 km2 területű, így a jégtábla 60 %-kal kisebb lett.

"A változások hatalmas problémát jeleznek" nyilatkozta Warwick Vincent, a Quebec-i Laval University Északi-sarkkal foglalkozó központ igazgatója. Az Arktisz jelentős részén a hőmérsékletnövekedés sokkal gyorsabb, mint a globális átlag az elmúlt évtizedekben.

"Ezek a jelentős események rávilágítanak az Arktiszon végbemenő változások gyorsaságára" - mondta Derek Mueller, az Ontario-i Trent Egyetem arktiszi jégtábla-specialistája. "Ezeket a folyamatokat nem lehet visszafordítani a jelenlegi klímán, és megmutatják, hogy azok a környezeti körülmények, melyek évezredeken keresztül egyensúlyban tartották ezeket a jégtáblákat, már nincsenek" írta egy e-mailben, melyet a kutatócsoport küldött. Mueller számításai szerint az idén nyáron az Ellesmere sziget környékéről elvesztett jég 216 km2 területű volt, tehát több, mint háromszorosa a Manhattan szigetnek. Az igazság az, hogy tízszer több jég tűnt el a sziget környékéről, mint amit a tudósok júliusban jósoltak erre a nyárra.

"Egyre nagyobb repedések találhatók keresztül-kasul a legnagyobb megmaradt jégtáblán, a Ward Hunt-on, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező pár évben ő is szét fog töredezni." Az öt jégtábla mostani eróziójának első jeleit július végén vették észre, amikor a Ward Huntról összesen körülbelül 21 km2-nyi jégtömbök törtek le. Azóta ugyaninnen még 22 km2 jég tűnt el. Az Ellesmere sziget valamikor egyetlen, körülbelül 9100 km2 területű jégtábla volt. Mára összesen négy kicsi tábla maradt belőle, melyek összesen is csak alig tesznek ki 780 km2-t.

A tudósok véleménye szerint az egyedülálló, még tanulmányozásra váró ökoszisztémával rendelkező jégtáblák nem fognak újraképződni, mivel rendkívül hosszú ideig tartott, míg létrejöttek.

A kanadai Arktisz szigetvilágának ily gyors olvadása aggasztja Ottawát, mivel félnek attól, hogy a külföldi hajók engedély nélkül próbálnak majd keresztülhajózni az említett vizeken. Stephen Harper korábban azt nyilatkozta, hogy Kanada megszigorítja a jelentési követelményeket azon hajók számára, melyek ezekre a vizekre lépnek.

Az olvadás miatt elérhetőbb közelségbe kerültek az Arktisz olaj-, földgáz- és különféle fémlelőhelyei, melyért már el is indult a versengés a valamilyen módon érintett országok, tehát Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Dánia között. Orosz geológusok szerint az arktiszi tenger mélyén 9-10 milliárd tonna üzemanyagnak megfelelő olaj és földgáz található.