A kubai külügyminisztérium a soros EU-elnök Franciaország havannai nagykövetségének két hete átadott jegyzékben értesítette az uniót a kormány ezen döntéséről. A tárgyalások megkezdésének feltételéül szabták azonban, hogy állapodjanak meg a párbeszéd témáiról és kereteiről.

Az uniós külügyminiszterek júniusban döntöttek a Kuba ellen 2003-ban elrendelt, 2005-ben felfüggesztett diplomáciai szankciók feloldása mellett, valamint javaslatot tettek a politikai párbeszéd felvételére. A miniszterek ugyanakkor sürgették Havannát, hogy helyezze szabadlábra a politikai okokból bebörtönzötteket, és fordítson nagyobb figyelmet az emberi jogok tiszteletben tartására. Egyúttal határoztak arról is, hogy évente megvizsgálják az emberi jogok kubai helyzetét, és ha szükségesnek tartják, ismét bevezetik a büntetőintézkedéseket.

A kubai külügyminisztérium a jegyzékben szükséges kiigazításnak nevezte a szankciók feloldását, ugyanakkor élesen bírálta és elfogadhatatlannak minősítette az éves felülvizsgálatokat, a kubai politikai, gazdasági és társadalmi rendszer állandó megkérdőjelezését.

Az EU 2003-ban, kubai ellenzékiek tömeges őrizetbe vétele után vezette be a diplomáciai szankciókat, közöttük a magas szintű látogatások korlátozását. A végleges eltörlés célja az, hogy további reformokra öszetönözzék Raúl Castro kubai elnököt.

Louis Michel, az EU humanitárius ügyekben és fejlesztéspolitikában illetékes biztosa kedden bejelentette, hogy október 22. és 25. között látogatást tesz Kubában, ahol az együttműködési programok felélesztésének lehetőségeiről tárgyal. Michel legutóbb márciusban járt Havannában. Egy névtelenül nyilatkozó európai diplomata szerint a politikai párbeszéd és a Kubának felajánlott fejlesztési segítség elvileg két különálló párhuzamos folyamat, bár némiképpen kötődnek is egymáshoz, mivel az egyik sikere elősegíti a másikét is.