Zombor Ferenc hozzátette: az informatika területén a zöld ombudsman célja az, hogy egy-két év alatt létrejöjjön és működjön egy környezeti-jogi adatbank, ami egyebek között a lakosság és a civil szervezetek, vállalatok tájékozódását segíti.

Lőrincz Vilmos, a GKIeNET kutatóintézet partnere kifejtette: a környezetbarát informatikai megoldások magyarországi nagyobb térnyerésére és elterjedésére még várni kell. A szakember a Sun Microsystems és a GKIeNET közös magyarországi kutatásait ismertetve elmondta: az informatikai eszközök és rendszerek elterjedése már meghaladta azt a kritikus tömeget, ami mellett már komolyan kell számolni az informatikai tevékenységek környezeti hatásaival.

Úgy vélte a környezettudatos informatikai rendszerek, eszközök és berendezések használata elsősorban a nagy energiafogyasztók tekintetében lenne elvárható, igaz, az otthoni felhasználók is elpazarolhatnak akár ugyanennyi energiát is.

A szakember kifejtette: a vállalatok stratégiai gondolkodása még nem terjed ki az informatikai környezetvédelemre és a környezettudatos működésre. Az egyik kutatás szerint például a pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalatoknak csak a 30 százaléka méri az informatikai infrastruktúra energiafelhasználását.

Ugyanakkor az is tény, hogy az informatikai ágazatban is egyre több cég ismeri fel azt, hogy minden feleslegesen elhasznált erőforrás egyúttal környezetkárosító hatású pénzpazarlás is. A zöld koncepció egyes elemei ugyan már kezdenek beépülni a vállalati kultúrába, de a folyamat Magyarországon még lassan halad.

Lőrincz Vilmos az informatika világszintű energiafelhasználásával kapcsolatban elmondta: a világon napjainkban 30 millió szerver működik, amit nemcsak működtetni kell, hanem hűteni is, mert hőt termel. A világon évente 186 millió PC-t selejteznek le, s 20-50 millió tonna számítástechnikai hulladék keletkezik. Összehasonlításul: Magyarország évente összesen 4-5 millió tonna szilárd hulladékot termel.