A klímaváltozásról készített közös felmérést az Európai Parlament és az Európai Bizottság. A 30170 fős reprezentatív mintán elvégzett közvéleménykutatás keretén belül az EU 27 tagállama mellett a horvátokat, macedónokat, törököket és a ciprusi törököket is megkérdezték.

A többség aggódik, de kevés a tájékoztatás

A válaszadók 62 százaléka (a szegénység után) a klímaváltozást tartja a közvéleményt nyugtalanító második legfontosabb témának, megelőzvén a nemzetközi terrorizmust, a fegyveres konfliktusokat és a globális gazdasági hanyatlást. A magyarok az EU átlagánál is jobban (71%) aggódnak a globális felmelegedéstől. A kutatásban résztvevők 41 százaléka nem érzi magát megfelelően tájékozottnak magát az éghajlatváltozás okaival és következményeivel kapcsolatban.

A tagállamok közül leginkább a görögöket (92%) és a ciprusiakat (90%) aggasztja a globális felmelegedés. "Olaszországban az emberek nem látják át a problémát, míg Görögországban és Cipruson aggódnak a polgárok: erre talán jobban odafigyelnek olyan országokban, ahol az emberek már kezdik látni a klímaváltozás hatásait, az aszályt vagy az erdőtüzeket" - értékelte a kutatás eredményeit Guido Sacconi, az EP éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes szakbizottságának elnöke.

A svédek már kapcsoltak, a baltiak még nem

Az uniós polgárok jelentős hányada kevésnek tartja a vállalatoknak (76%), a polgároknak (67%), a kormányoknak (64%) és az uniónak (58%) az éghajlatváltozás megakadályozása érdekében tett erőfeszítéseit. Mindazonáltal 61 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy már személyesen is cselekedett a globális felmelegedés elleni küzdelemben, leginkább szelektív hulladékgyűjtéssel, az otthoni energia- és vízfogyasztás csökkentésével, környezetbarát szállítással, valamint szezonális és helyi termékek vásárlásával.

Nagyok a különbségek azonban az egyes tagállamok között: a svédek 87, a szlovének, luxemburgiak, írek és britek 75 vagy annál is több százaléka tett már személyesen valamit a klímaváltozás ellen, míg minden tíz lett és litván polgár közül több mint hatan ismerték el: eddig még semmi nem tettek az ügy érdekében.

"A polgárok 40 százaléka tájékozatlannak vallja magát, és 31 százalékuk még nem cselekedett: ezek fontos kihívások intézményeink számára" - közölte Margot Wallström, az Európai Bizottság kommunikációért felelős alelnöke.