150 legyengült fecskét etetnek jelenleg a Hortobágyi Madárkórházban, mert a madarak saját erejükből nem, vagy csak nagyon nehezen jutnak eleséghez. Emiatt sok fecske nem is tud elrepülni időben telelőhelyére. zömmel Etiópiába. A természetvédők ezért azt tervezik, hogy a MALÉV gépeinek segítségével elrepítik a fecskéket melegebb vidékekre, valószínűleg Tunéziába vagy Törökországba. A repülőgépes szállítással ezer-ezerkétszáz fecskét tudnánk megmenteni - közölte Déri János a Hortobágyi Madárkórház vezetője.

Pontos adat nincs, de a természetvédők becslése szerint az országban több ezer füsti- és molnárfecske halálát okozza a szokatlan szeptemberi hideg. A hét elején például Fenékpusztán is mentették a fecskéket: összesen 1100 madarat láttak el kedden és szerdán, közülük 200 pusztult el. A felerősödött fecskéket csütörtökön engedték el a Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomásról.

A hirtelen jött szeptemberi lehűlés és a komoly esőzések miatt a madarak teljesen kimerültek, eláztak és nem találnak táplálékot, mert apró repülő rovarokkal táplálkoznak, amelyek viszont ilyen időjárás esetén nem jönnek elő. A fecskékhez hasonló aprótestű madaraknak nagyon kis százaléka éli meg az ivarérettségi kort.

"Több hívás érkezett az elmúlt napokban az Magyar Madártani Egyesület (MME) központi irodájába arról, hogy tömegesen keresnek búvóhelyet a fecskék - és sajnos tömegével pusztulnak el", fogalmaz az MME sajtóközleménye. Az Egyesülethez érkezett bejelentések szerint fecskék tömegével szállnak az utak mellé, hogy a beton mellett próbáljanak melegedni, nagyobb épületek szellőzőiben, erkélyein keresnek menedéket, sok esetben nekirepülnek az üvegablakoknak, beszorulnak a szellőzőrendszerbe. Már eddig is igen nagy számban pusztultak el. A MME azt tanácsolja, hogy a legyengült madarat egy dobozba kell helyezni, és ott kell táplálni, amíg el nem áll az eső. Főtt tojással kikevert túró vagy macskaeledel, lisztkukac a megfelelő táplálék, amíg nincs lehetőségük az eső elől elbúvó rovarok vadászatára.

Nemcsak a mostani hideg veszélyes, hanem hosszabb távon a kílmaváltozás is nagy hatással lesz a Szaharán túlra vonuló madárfajokra. "Ezek a madarak úgy vonulnak, hogy több száz kilométer repülés után megpihennek, nádasokban éjszakáznak, esznek és felhalmozzák az útra szükséges zsírt. Ha ezek a helyek eltűnnek, a vonuló madarak akár fele elpusztulhat az úton", mondta az Indexnek Nagy Károly, a Magyar Madártani Egyesület monitoringközpontjának munkatársa.

A füsti és a molnárfecske településeken, a parti pedig homokos partfalakban fészkel. Mindháromra nagy veszélyt jelentenek az emberek is, az ereszek alatti fészkeket például előszeretettel verik le, ha zavarja őket a fecskeürülék. Erre jelent megoldást a madarászok között csak fecskepelenkának nevezett egyszerű megoldás. Ez a fészek alá erősített deszka, vagy alumíniumlap is lehet, ami hatékonyan felfogja a madárszart.

Az ember pusztítja a fecskét

A környezet pusztítja a fecskét

A partifecskék esetében a homokfalak állapota is fontos. Főként a felső-Tisza és a Maros mentén magas homokfalakba vájt lyukakban fészkelnek, ahol az esőzéseket követő áradások jelentenek veszélyt. 2006-ban például épp a költési időszakban érkezett a zöldár, ami teljes egészében elpusztította [1] a húszezer páros tiszai partifecske állomány fészkeit. A homokbányák tulajdonosai azonban gyakran nem figyelnek rájuk, és bár bűncselekmény a költési időben kitermelni a homokot, mégis gyakran előfordul. "Az is gyakori, hogy a homokbányákban illegális szemétlerakókat működtetnek, így a madarak nem férnek hozzá a fészkeikhez, de gyakran jó kapcsolatot tudunk kialakítani a tulajdonosokkal, akik a fészkelési időn kívül bontják a homokot, és amikor itt vannak a fecskék, akkor békén hagyjak őket", fogalmaz Nagy Károly.

A monitoringközpont mérései szerint a füstifecskék száma 1999 és 2007 között szignifikánsan, évente átlagosan hat százalékkal csökkent. A másik két faj száma is évről évre kevesebb. "Régebben a madarászokat csak a ritka madarak érdekelték, őket figyelték szívesebben, a védelmi programok is főként rájuk irányultak. Közép-Európában újdonság volt, hogy 1998-ban elkezdtük figyelni a gyakori madarakat", mondta az ornitológus.

Az európai madárszámlálási tanács standardjainak megfelelően figyelik a fecskéket, az összes magyarországi élőhelyből (erdők, mezőgazdasági és lakott területek) vett reprezentatív minta alapján. "Ezer magyarországi mintaterületen dolgoznak önkénteseink. Az egyszerű madármegfigyelésnél részletesebb módszereket használnak: véletlenszerűen sorsolt két és fél kilométerszer két és fél kilométeres négyzetekben vizsgálódnak. Tavasszal kétszer, télen egyszer öt percig állnak a kijelölt megfigyelési pontokon és feljegyzik a madarak jellemzőit", magyarázta munkamódszerüket Nagy Károly.