A svájci mintára bevezetett határértékek az eddiginél gyakrabban tehetik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság védelmében, ezzel is javítva a levegőminőséget. A miniszter ezt a Fővárosi Autómentes Napon jelentette be tegnap, miután mobil laborral végeztek levegőminőségi méréseket az Andrássy úton.

Hazánkban eddig csak a kén-dioxid és a szállópor együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. (Ennek tájékoztatási küszöbértéke korábban 500 µg/m3, a riasztási pedig 600 µg/m3 volt.) A fűtési rendszer korszerűsítésével visszaszorult a szén-tüzelés, így a kén-dioxid értéke soha nem lépte át a határértéket. Mivel a szálló porra önálló küszöbértékek nem léteztek, nem lehetett szmogriadót elrendelni.

A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por küszöbértékek mértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m3 -t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3 -t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható. A rendelet heteken belül hatályba lép.

Az új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kell dolgozniuk a szmogriadó terveiket, és várhatóan az eddigieknél gyakrabban kell majd a lakosság egészségének védelmében elrendelniük azt. A riasztási kötelezettség bevezetése rábírhatja az önkormányzatokat, hogy tegyenek komolyabb lépéseket a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentő intézkedések bevezetésére.

Jelenleg szállóporra egy EU tagállamban sincs országos jogszabályban meghatározott küszöbérték, csak egyes nagyvárosok helyi szabályozásukban vezettek be erre vonatkozó előírásokat. Az elmúlt években, főként a téli hónapokban a levegő szálló por (PM10) terhelése több esetben jelentősen meghaladta az egészségügyi határértéket. A finom szálló por egészségkárosító hatásai közismertek, joggal merült fel az igény arra, hogy a szálló porra vonatkozóan is legyen jogszabályi kötelezettség szmogriadó elrendelésére.

Magyarország szállópor szennyezettsége, hasonlóan más országokéhoz, elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. Ennek megfelelően a közlekedést szabályozó, a településeken belüli korlátozó intézkedések, illetve a lakossági fűtést szabályozó intézkedések jelenthetnek hosszú távú megoldást.