A szemétre dobott gyógyszerek egy része már lejárt, más része szennyeződött, vagy a beteg valamiért nem kívánja bevenni. Az Egyesült Államok 5700 kórházának és 45.000 idősek otthonának csak kis részében vezetik a kiselejtezett gyógyszerek listáját, de a kis minta alapján ez legalább 120 millió kilónyi lehet. A gyógyhatású vegyi anyagok nagyrésze a betegek által bevett és aztán jórészt kémiailag lebontott formában, a mellékhelyiségekből kerül a csatornákba, de mint kiderült, sok gyógyszer érintetlenül jut a szemétbe, csatornába.

Párizs és Oslo csatornáinak vizéből hormonok, antibiotikumok, szívgyógyászati és bőrgyógyászati szerek mutathatók ki. A kórházi lefolyókban a szennyvíz rengeteg baktériumot és ellenük szedett antibiotikumot tartalmaz. Franciaországban 38 szennyvizmintából 31-ben olyan anyagokat találtak, amelyek a gének kóros átalakulását is előidézhetik. Egy svájci tanulmány azt mutatta, hogy a kórházi szennyvizben megjelenő antibiotikumok a baktériumokban lévő DNS-t eltorzíthatják. Ennek az lehet a következménye, hogy fokozza a rákos elfajulások kockázatát.

A gyógyszerek okozta vízszennyezés különös változatát jelentik a büntetésvégrehajtási intézetek. Egy amerikai börtönben dolgozó nővér szerint az elítéltek becslés szerint évente mintegy 12.000 tablettát, kapszulát dobnak el. Hasonló figyelhető meg az idősek otthonában is. Az ilyen veszélyes hulladékot legjobb volna összeszedni és elégetni. Évtizedekkel ezelőtt a maradék gyógyszert és hasonló kémiai maradványokat a kórházakban külön gyűjtötték, aztán az intézeti vagy környékbéli szemétégetőkben megsemmisítették.

Ám környezetvédelmi okokból a szemétégetőket legtöbb helyen bezárták, a veszélyes hulladék égetésével foglalkozó intézmények pedig mind kényesebben figyeltek, milyen anyagokat szállítanak be telepükre. Az égetőkben egy kilónyi veszélyes anyag megsemmisítése hatszor annyiba kerül, mint a közönséges szemét megsemmisítése.