Ma zárul az egyhetes rendezvénysorozat, melyet a "Tiszta levegőt mindenkinek!" mottóval szervezett az Európai Bizottság. Az egy hét alatt számos, a mobilitás és a levegőminőség közötti összefüggés kiemelését célzó rendezvény került megrendezésre szerte Európában. Idén 37 ország több mint 1 650 városa csatlakozott a rendezvénysorozathoz.

A Mobilitási Hét célja, hogy a személygépkocsit kiváltó környezetbarát utazási lehetőségek megismertetése következtében megváltozzanak az emberek utazási szokásai. Az utazóközönség kipróbálhat alternatív közlekedési módokat, a helyi hatóságok pedig új szolgáltatásokat és új infrastruktúrát tesztelhetnek.

"Évről-évre egyre többen vesznek részt ebben a kezdeményezésben, ez pedig arra mutat, hogy az európaiak fontosnak tartják a városi közlekedés ügyét. Teljesen megalapozott, ha a levegő minősége miatt aggódnak, hiszen a szennyezett levegő egészségkárosító hatása óriási. Az európai városok kétharmadában nem teljesülnek a környezeti levegő minőségével kapcsolatos előírások. Mivel a légszennyezésért döntő mértékben a közlekedés felelős, meg kell találnunk a kibocsátások csökkentésének módjait, és el kell érnünk, hogy a városok levegője tisztább legyen, ezáltal javítva a városi életminőséget" mondta Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos a rendezvénysorozattal kapcsolatban.

Az első autómentes nap még 1973-ban került megrendezésre, az olajválság idején. Azóta számos ország csatlakozott a kezdeményezéshez, és 2000 óta a Bizottság is támogatja az eseményt, az évente megrendezésre kerülő Európai Mobilitási Hét legjelentősebb programjaként.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által nemrég közzétett jelentés szerint az EU-ban a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátás hátterében továbbra is szinte kizárólag a közlekedés áll, a részecskeszennyezés (a finom szemcséjű por) kibocsátásának tekintetében pedig a második helyet foglalja el. Ugyan a közlekedésből származó káros kibocsátások az EU tagállamok legtöbbjének esetében csökkenő tendenciát mutatnak, azonban a városi levegő minősége továbbra is problémákat vet fel.

Szabó Imre a Fővárosi Autómentes Napon bejelentette: környezetvédelmi és vízügyi minisztérium - az EU-s tagállamok közül elsőként - önálló küszöbértéket vezet be a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra, mint önálló légszennyező anyagra. A bevezetett határértékek az eddiginél gyakrabban tehetik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság védelmében, ezzel is javítva a levegőminőséget.

Az új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kell dolgozniuk a szmogriadó terveiket, és várhatóan az eddigieknél gyakrabban kell majd a lakosság egészségének védelmében elrendelniük azt. A riasztási kötelezettség bevezetése rábírhatja az önkormányzatokat, hogy tegyenek komolyabb lépéseket a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentő intézkedések bevezetésére.

Jelenleg szállóporra egy EU tagállamban sincs országos jogszabályban meghatározott küszöbérték, csak egyes nagyvárosok helyi szabályozásukban vezettek be erre vonatkozó előírásokat.