- Leszámítva az almaválságot, illetve az éppen kirobbanni készülő baromfi-, gabona-, tej- és szőlőválságot, manapság különféle jogi ügyektől hangos a Magosz és a gazdák világa. Mi történik itt tulajdonképpen?

- A támogatásokkal, de még inkább a földdel, a földvásárlási pályázatokkal kapcsolatosan valóban nagyon sok jogi kifogás érkezett hozzánk. A támogatásoknál az a baj, hogy vannak olyan gazdák, akik ilyen-olyan okok miatt, sokszor a kormányzati apparátus adminisztratív hibái miatt nem jutnak hozzá jogos támogatásukhoz. Én pedig, mint a Magosz jogásza, segítek rendezni ezeket a vitás helyzeteket, illetve ha szükséges - sokszor nem is marad már más megoldás -, jogi útra terelem az ügyet. A földvásárlási anomáliák azonban jóval súlyosabb erőpróbát jelentenek a gazdáknak, de nekem is. Nekik idegileg, nekem pedig szakmailag. Két éve egymást követik a megdöbbentőbbnél megdöbbentőbb visszásságok a földügyletekben.

- No de megvannak a megfelelő pályáztatási szabályok, ott a hatályos földtörvény, ott vannak a hatóságok és a bíróságok. Ha valakinek igaza van, akkor annak igaza kell, hogy legyen...

- Egy jogállamban. Magyarországon azonban az MSZP holdudvarába tartozó nagyüzemi lobbi, illetve a hozzájuk kapcsolódó befektetők és spekulánsok szerint jogi ereje csak annak van, amit ők mondanak. Az ügyek nagy része arról szól ugyanis, hogy kiír az állam egy pályázatot, majd úgy csűri-csavarja benne a feltételeket, hogy egyetlen gazda se tudjon pályázni, és csak a nagyüzemek feleljenek meg a követelményeknek. Megtörtént például, hogy egy 300 hektáros területet úgy írtak ki, hogy nem lehetett kisebb egységekre darabolni, de azt sem tették lehetővé, hogy több gazda összeálljon, s közösen vegye meg a területet. Erre a 300 hektárra aztán csak egy bizonyos tőkeerős személy tudott pályázatot benyújtani.

- Melyik volt a legfelháborítóbb eset?

- Nagyon sok hasonló történt. Bábolna, Balkány, Újfehértó, Szendrő... Én a tavalyi, újfehértói ügyet tekintem a földvásárlási skandalumok állatorvosi lovának. Ott megnyerték a gazdák a kiírt pályázatot, és ezt ki is hirdette az FVM. A földet bérlő gazdasági társaság közbenjárására azonban az agrártárca egyik államtitkára mondvacsinált okokra hivatkozva érvénytelenítette a pályázatot. A nyertes pályázó természetesen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bírósághoz fordult, azóta is tart az ügy tárgyalása.

- Minden esetben a kormány felől jön a nyomás?

- Igen, mindig nyomon követhető a kormánypárti politikusok érintettsége, és az is kiderül, hogy a kedvezményezettek az MSZP holdudvarához tartoznak. A bírósági perekben, amelyeket ezekben az ügyekben indítottunk, természetesen a magyar állam az alperes, és nem a földet értékesítő Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

- Ha már itt tartunk, nyomozás folyik Benedek Fülöp, a vagyonkezelő földügyekben illetékes vezérigazgató-helyettese ellen. Az ügyészség október 16-án zárja le a vizsgálatot, lehet, hogy vádat emelnek ellene. Meglepte a hír?

- Nem, bár nem gondoltam volna, hogy Benedek Fülöp is érintett lehet egyszer valamilyen ügyben. A gazdák is így vannak vele, rossz tapasztalataik ellenére ennél azért többet feltételeztek a jelenlegi kormányzat tisztviselőiről.

- Bár vizsgálat folyik Benedek Fülöp ellen, mégis a helyén maradhatott. Vagy fogalmazzunk úgy: Gyurcsány Ferenc a helyén hagyta...

- Azt már eddig is észrevettük, hogy ezek az emberek sokat tudnak egymásról, s ezért képesek is sarokba szorítani a másikat. De ezzel együtt is megdöbbentő Gyurcsány Ferenc elnéző magatartása. Benedek Fülöp egy évig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetője volt, majd az agrártárcánál a földügyekért felelős szakállamtitkár lett, most pedig a vagyonkezelő szintén földügyekért felelős vezérigazgató-helyettese. Akivel szemben olyan kétségek merülnek fel, mint Benedek Fülöppel szemben, s egyben vizsgálat is folyik ellene, legalább addig fel kellene függeszteni a hivatalából, amíg ez a vizsgálat le nem zárul. De nem ez történt! Benedek Fülöp a mai napig ott ül velem szemben a földalapkezelő felügyelőbizottságának ülésén, és osztja az igét, mintha mi sem történt volna.

- Ön ellen is rendőrségi eljárás folyt nemrég, persze egészen más okokból kifolyólag. Megúszta. Most még...

- Igen, egy sajtótájékoztató miatt indult ellenem szabálysértési eljárás. A tájékoztatót a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. épülete előtt tartottam, Benedek Fülöp egyik igencsak kifogásolható jogügyletét ismertettem ekkor. Az intézkedő rendőrök elmondták, valaki betelefonált a kapitányságra a vagyonkezelő épületéből, hogy be nem jelentett demonstráció folyik közterületen. Nos, ez a "demonstráció" hat kamerából és néhány újságíróból állt, illetve ott voltam még én. Mindez a Fidesz hivatalos sajtótájékoztatójának számított. A rendőrök először az újságírókat igazoltatták, aztán amikor látták, hogy ők a sajtó munkatársai, odajöttek hozzám. Természetesen tudomásul kellett venniük, hogy ez egy sajtótájékoztató, úgyhogy először el is mentek. De később, mikor befejeztük, mégis visszajöttek, mondván, azt az utasítást kapták, hogy írják fel az adataimat. Az eljárás végén negyvenezer forintos szabálysértési bírságra büntettek, gyülekezési joggal való visszaélés miatt. De mindjárt vissza is vonták a határozatot, mert a rendőrség utánanézett, s megállapította, hogy országgyűlési képviselő vagyok. Aztán kiderítették, hogy jaj, mégsem vagyok az! Ezután az országos rendőrfőkapitány alkotmányjogászokkal egyeztetett, és ennek alapján megállapította, hogy a közterületen tartott sajtótájékoztató nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, és ezért nem követtem el a szabálysértést. Úgy érzem, ez az egész a magyar jogállamiság megcsúfolása volt.

- Az az érzése az embernek, hogy a rendőrök már az első pillanatban tudták, hogyan kezeli a jogszabály a sajtótájékoztatót...

- Persze. Ez valójában egy megfélemlítési akció volt, egy nagyobb intézkedéssorozat része, amelynek nyilván az a célja, hogy ne bolygassuk tovább a gyanús földvásárlási pályázatokat, a földjuttatások ügyét. Ez az eset egyébként már sokadik leleplező sajtótájékoztatónk volt a földügyletekkel kapcsolatosan, eddig nem léptek fel ellenünk. Mostanra viszont megelégelték.

- Benedek Fülöp miatt?

- Nem is annyira a személyek számítanak, hiszen már nagy felháborodás tört ki akkor is, amikor a bábolnai MSZP-s polgármester asszony kétes földügyleteit boncolgattuk egy ilyen utcai sajtótájékoztatón, mégsem hívták a rendőrséget. Nyilván el akartak hallgattatni, mert tudták, ha folytatjuk a tényfeltárásokat földügyekben, akkor az előbb-utóbb a közvéleménynél is kiveri a biztosítékot. Ebben az esetben pedig nem tudják szétosztani az állami földeket az MSZP-hez kötődő mezőgazdasági nagyvállalkozók, mondjuk úgy: a zöld bárók között. Márpedig itt óriási értékről, hatalmas pénzről van szó, s azt nagyon nem szeretik kiengedni a markukból.

- Mekkora összegek forognak itt kockán?

- Induljunk ki abból, hogy ma körülbelül ötszázezer-egymillió forintba kerül egyhektárnyi termőföld, ha nagyon jó helyen van, akkor kétmillióba. Bécs közelében viszont elérheti akár a nyolc-tíz millió forintot is. És vészes gyorsasággal közeledik 2011, a földpiaci liberalizáció ideje.

- Mennyi földhöz jutottak mindeközben a gazdák?

- Minimálishoz. Ha nyertek is valamelyik pályázaton, akkor azt később visszavonta az FVM, vagy valamilyen csavaros módon, mondvacsinált kifogásokkal megtámadta az eredményt a klientúra valamelyik tagja, s persze neki lett igaza.

- Igen, de ez csak az állami földek ügye. Vajon összeesküvés-elméletnek számít-e, ha azt mondja valaki, hogy a Gyurcsány-kormány agrárpolitikája is kifejezetten arra törekszik, hogy tönkretegye a gazdákat, s így megszerezze a földjeiket is?

- Nem, ez a valóság. Meggyügy, dinnyeügy, almaügy, aztán most jönnek a tejesek, gabonatermesztők, de már háborognak a baromfitartók is, és így tovább. Megfelelő kormányzati stratégiával mindez megelőzhető lenne, de sajnos a jelenlegi kormánynak nincs agrárstratégiája.

- Az MSZP viszont azzal a hatásosnak tűnő érveléssel leplezi ezt az egészet, hogy nem kell a gazdáknak a föld, szabadulni szeretnének tőle...

- Ellenkezőleg! Ha a gazdáknak van egy kis pénzük, azonnal földbe fektetik, földet akarnak venni. Éppen hogy földéhség van! A gazdák nem járnak nyaralni, nem hajókáznak a Temzén, ha van egy kis pénzük, visszaforgatják a gazdaságukba, ha lehet, földet vásárolnak.

- Mégis a külföldiek különféle zsebszerződésekkel megszerezték már a fél Dunántúlt...

- Igen, ez éppen azt a problémát mutatja, hogy mennyire tőkeszegények a kormány által ellehetetlenített gazdák. A csereszerződések tekintetében született is egy törvénymódosítás, ötpárti konszenzussal, amellyel valamelyest kezelni lehetett azt a problémát, hogy a befektetők csere útján tulajdont szerezzenek az osztatlan közös területekben, majd utána felvásárolják az ott található földeket. A Magosz országos elnöksége úgy döntött, hogy a jövőben felül kell vizsgálni a kétes földvásárlási ügyleteket, ez a zsebszerződésekre és a csereszerződésekre is vonatkozik.

- Mit kellene tartalmaznia egy korrekt kormányzati agrárstratégiának, hogy segíteni tudjon a bajokon?

- Talán meglepő, de már az is elegendő lenne, ha megfelelő módon ellenőriznék a boltokba kerülő termékek és élelmiszerek minőségét, származását. Már ez is óriási változásokat hozna.

- No de majd minden hétre jut valamilyen húslefoglalás vagy hangos ellenőrzési razzia!

- Ez csak a látszat. Valójában a kormány folyamatosan építi le a minőségellenőrzési apparátust. A hatóságoknak folyamatosan kellene figyelniük és ellenőrizniük a nagy bevásárlóközpontok kínálatát, s megakadályozni, hogy a szermaradványoktól terhes, silány és ellenőrizetlen, unión kívüli áru a polcokra kerülhessen.

- Ha hibás a Magosz valamiben, akkor miben téved? Nem kellett volna már rég párttá alakulnia például? Merthogy égetően szükség lenne egy vérbeli vidékpártra...

- Nem alakul párttá a Magosz, mert akkor már nem a szakmai érdekképviselet lenne a dolga, hanem a politizálás, pontosabban a pártpolitika. A Magosz érdekképviseletként sokkal többet tud tenni a gazdákért, a magyar vidékért, mintha párt lenne.

- Magasak az élelmiszerárak. A kormány mégis fél az áfa mérséklésétől...

- Pedig ezt mi is javasoltuk. És azt is, hogy vezessen be a kormány minimum felvásárlói árakat, úgy, mint a németeknél. Ez nem zavarja a piacot. Gráf József miniszter minden évben bejelenti, hogy csökkenti az áfát, aztán Gyurcsány rászól, s minden marad a régiben. Az idén is bejelentette, az idén se lett belőle semmi. Szükség volna öt százalékra levinni az alapvető élelmiszerek áfáját. Ez mindenkinek jó lenne. A gazdáknak is.

- Sokan azt hiszik, valójában a gazdák szedik meg magukat az élelmiszerár-robbanásból

- Ezerszer elmondtam, nem azért olyan drága az élelmiszer, mert a magyar gazdák drágán termelnek, hanem azért, mert lánckereskedelem van, s mire a fogyasztóhoz kerül a termék, abból már négy-öt kereskedő is lehúzta a hasznát. Ezért is fontos a CBA-megállapodás.

- Kormányzati körök szeretnék elhitetni a társadalommal, hogy "haldoklik" a Magosz.

- Ez nem igaz, a Magosz mint érdekképviselet jól működik, hatékonyan tudja érvényesíteni tagságának az érdekeit. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt másfél évben tizenöt új gazdakör jött létre. Tizenkét megyében alakult meg a Magosz ifjúgazda tagozata. Szervezetileg megerősödtünk, szakmailag is, s bár nem alakultunk párttá, megvan a magunk politikai súlya és értékrendje.