- Ki tudja védeni Európa az Egyesült Államokból kiindult pénzügyi krízist?

- Nehezen. Európát is elérheti a világpiaci válság, hiszen sok amerikai bank európai pénzintézettel refinanszíroztatta magát. A legjobb példa erre a svájci UBS hihetetlenül nagy értékvesztése.

- A kelet-európai blokk is érintett lehet?

- A nyugat-európai bankok egyre több leányvállalatot működtetnek Kelet-Európában, és jó néhány ügyben a helyi leányvállalatokkal, illetve kelet-európai bankokkal "vitetik el a balhét", így a válság közvetve eljuthat hozzánk is, nem is beszélve a pszichés hatások okozta válságról. Ráadásul a magyarországi pénzintézetek túlnyomó része nyugat-európai bankok tulajdonában van.

- Miközben a válságra készülünk, az Egyesült Államok cselekszik...

- Bámulatra méltó az az innovációs képesség, ahogy reagál az Egyesült Államok vezetése a válságra, napok alatt "szocializmust" épített békés eszközökkel: lényegében a tíz legnagyobb bank felét államosította.

- Miért volt erre szükség?

- Részint azért, hogy össze ne omoljon a pénzügyi rendszer, másrészt pedig, mert a bezuhant árfolyamon arabok és kínaiak felvásárolták volna a stratégiai pénzintézeteket Amerikában. Az oroszok kijelentették, talán a feszült grúz helyzet miatt is, hogy nem kívánnak részt venni a mentő kivásárlásokban.

- Mi lett volna, ha nincs "államosítás" Amerikában?

- Az esetleges tovább gyűrűző válság, illetve az érintett cégek külföldi kivásárlása kritikus helyzetbe hozta volna az Egyesült Államokat, amiről a drámai hangú, egyenlőre nem publikus kongresszusi tájékoztatás sejtet mértékeket.

- Viszont a következmények még nyitottak!

- Igen. Nagy kérdés, hogy lesz-e felelősségre vonás, és ha igen, milyen módon, hiszen a költségvetés több mint ezermilliárd dolláros mentő különkiadását, amely az iraki háború eddigi összköltsége, az adófizetőknek kell megfizetniük. Külön vizsgálódás tárgya, hogy követtek-e el módszeres bűncselekményt ezekben a pénzintézetekben, és ha igen, hova tűnt ez a pénz, van-e politikai elágazása is. Feltételezve, hogy még legalább ötszázmilliárd dollárnyi mentőpénzre lesz szükség, nagy kérdés, hogy a közeljövőben az együttesen ezerötszázmilliárd dollárnyi költségvetési kiadástöbbletet hogyan tudja az Egyesült Államok kormánya beszedni.

- Gondolom, adók formájában!

- Ha adók formájában, akkor az miként fog hatni a versenyképességre, illetve a fogyasztásra? Ha pedig nem elsősorban adóban, akkor csak külföldi tőkebevonással, aminek viszont - a hihetetlenül nagy összeg miatt - elsősorban a dollár további drámai leértékelése lehet a vonzó biztosítéka. Ha a dollár árfolyama drámaian tovább csökken, és nő az Egyesült Államokba beáramló tőke, akkor újabb kérdéssel találjuk magunkat szembe: mi lesz az európai régió tőkeellátottságával?