Az unió előírása szerint a tagországok éves energiamérlegükön belül 2020-ig tízszázalékos részarányt kell elérniük megújuló energiából. Ezen célkitűzés megvalósítására kedvezőek a természet adta hazai lehetőségek. Ugyanis több százezer hektárnyi olyan földterület áll rendelkezésre, amelyen az élelmiszer előállítás a szerény aranykorona miatt nem gazdaságos, fás szárú energiaültetvény telepítésére viszont kiváló lehet. Többi között ártéri területek, azt alföldi Homokhátság, Nógrád vagy Baranya megye gyenge termőhelyű dombvidékei jöhetnek szóba - közölte a biomassza felhasználására technológiát kidolgozó gödöllői Szent István Egyetem docense, Gyuricza Csaba.

Egy hektárnyi energiafűz telepítése hozzávetően 500 ezer forintba kerül, amelynek 50 százalékát uniós pénzből lehet pályázati úton elnyerni. Az ültetvény 3-4 éven belül termőre fordul, és 20 éven át évente 18-20 tonnányi biomassza takarítható be róla. A belőle előállított aprítékból vagy brikettből 25-30 családi ház éves fűtését lehet fedezni, ami mai gázáron számítva a gáznál 20-30 százalékkal olcsóbban oldható meg.

Számítások szerint 100 hektárnyi energiafűz mintegy háromezer háztartás fűtését oldhatná meg, ami a fűtésre felhasznált hazai energiaigények 2-3 százalékát fedezi. A skandináv országokban már több helyen egy-egy faluközösséget kiszolgáló, biomasszával működő kis, központi kazán gondoskodik a házak hőigényéről.

Az energiafűz széles körű elterjedése nyomán az erdők veszélyeztetettsége is mérsékelhető. Jelenleg a hazai erőművek egy részéhez a kitermelt tűzifát használják fel, aminek az értékes faállomány, és így a környezetünk látja kárát. Az energiafűzt viszont átvehetné a tűzifa szerepét - állítja a szakember. További előnye, hogy az ültetvények hozzávetően 200 ezer munkahelyet teremtenének, és éppen a szegény, alulképzett, vidéki emberek juthatnának általa nagy tömegekben megélhetéshez.

Az egyetem növénytermesztési intézete már kidolgozott energiafűz és -nyár termesztési technológiákat. Most az ország 8 különböző természeti adottságú területén végez kísérleteket, hogy az adott helyen melyik fajták telepítése a leggazdaságosabb.