fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Védelmet kérnek a hagyományos magyar értékek
2008. szeptember 29., 09:34
Rákosi vipera, szürke marha, pumi, kopasz nyakú tyúk, hucul ló, óriás galamb, szalontai sertés - közös vonásuk, hogy mind-mind őshonos magyar állatfajták, amelyeket sokan a hungarikumok közé sorolnak. Többek közt erről is szó volt egy szombati konferencián, amelyen a Kárpát-medence kincseit igyekeztek számba venni a szakemberek.

"Az érték nem csak a törvény által védett épületeket jelenti" - szögezte le előadása kezdetén Káldi Gyula, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal osztályvezetője szombaton a Citadella börtönudvarán tartott előadásában. A szakember a Kárpát-medence értékei című konferencián egyes erdélyi és kárpátaljai templomok kapcsán felhívta a figyelmet arra, ha egy egyházi intézmény mögül eltűnik a gyülekezet, akkor az épület minden jóakarat ellenére előbb-utóbb menthetetlenül elpusztul. A romlást csak sietteti, ha az érintett ország maga sem mutat szándékot az adott ingatlanok megmentésére. Káldi szerint ezért nagyon fontos a templomok állapotának rögzítése - s erre a feladatra civilek és szakemberek egyaránt vállalkozhatnak.

"Az Országgyűlés tizenháromszor szavazta le azt a javaslatunkat, hogy az őshonos állataink nemzeti kincsek legyenek. Megdöbbentő, hogy ez a magyar parlamentben megtörténhetett" - mondta előadása kezdetén Simicskó István országgyűlési képviselő. Hozzászólásában felsorolta az őshonos Kárpát-medencei állatfajokat, s külön kiemelte Széchenyi István szerepét a kulturált és igényes ebtenyésztés elterjesztésében. Megtudtuk, itthon 1879-óta törzskönyvezik a kutyákat, s a hazai szakembereknek kiemelt szerepük volt a nemzetközi kinológiai szövetség, az FCI megalapításában.

Lipp Mónika művészettörténész a gyöngyöspatai oltárkép kapcsán a magyarok Mária-kultuszáról beszélt, valamint bemutatta a kiskunmajsai ötvenhatos ökumenikus kápolnát. Az épület meglepő megoldásokkal ékeskedik: megvilágítása a csillagos eget idézi, egyetlen ablaka pedig egy puska célkeresztjéhez hasonlít.

"A természeti kincsek nem forintosíthatók, ebben az értelemben értelmetlen értékekről beszélni" - mondta Tardy János, az Európai Természetvédelmi Központ munkatársa. Hozzátette, a Föld vegetációs borításának nyolcvannyolc százaléka elveszett, ezért fontos, hogy a Kárpát-medencei erdőket mindannyiunknak megőrizzük és fejlesszük.

"Saját Wikipédiát szervezünk, amely nem a magyar, hanem a Kárpát-medencei értékeket leltározza majd" - jelentette be Molnár Béla országgyűlési képviselő. A honatya elmondta, hogy a Feszty-körkép megmentésére akciót szerveztek. Nem a pénzszerzést - hiszen több százmillió forintra lenne szükség -, hanem a figyelemfelkeltést nevezte fontosnak. Birinyi József népzenekutató dudaszóval indította előadását. Nagy tetszést aratott, amikor dallamokkal mutatta be a Kárpát-medencei népek zenekincsét.

(Magyar Hírlap)