Ez természetesen nem függetleníthető attól, hogy az előttünk álló évtizedekben milyen éghajlati változásokra lehet Földünkön számítani. Hazánk klímaváltozás kilátásai egyáltalán nem kedvezőek.

Az elmúlt években a világ legtöbb országában elkezdődtek a klímavizsgálatok és ezzel együtt a klímamodellek alkalmazásai. A különböző országok különböző modelleket alkalmaztak, amelyek jelentősen megnehezítették, sok esetben pedig teljesen lehetetlené is tették az eredmények összehasonlítását. Kiemelt fontosságú kérdés az egyes kisebb térségekben lezajló folyamatok előrejelzése.

A probléma megoldására az Európai Unió létrehozta a PRUDENCE névre keresztelt kutatási projektet, melyben 9 Európai Uniós országból összesen 21 egyetem, nemzeti meteorológiai szolgálat és kutatóintézett vett részt. A programban magyar részről az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének munkatársai vettek részt Bartholy Judit tanszékvezető asszony vezetése mellett. A PROUDENCE modellszimulációk felhasználásával a magyar kutatók megvizsgálták a Kárpát-medence térségére a 21. század végére várható regionális szcenáriókat (szimulációs kísérletek eredményeit). A kép hazánkra nézve nem kedvező. Erről egy konferencia keretében tartottak beszámolót

A 2071-2100 közötti időszakra készített szimulációk eredményei szerint a Kárpát-medence térségében a nyári hónapokban egyértelmű melegedés várható. A klimatológusok különböző kiindulási feltételekkel éltek. A legpesszimistább képet festő A2 szcenárió szerint, a nyári felmelegedés mértéke 4,5 és 4,9 fok közé tehető. Ez rendkívül nagymértékű változás, amely lényegesen meghaladja a globális modellek egész Földre prognosztizált értékeit.

A többi évszaknál is hasonló eredményre jutottak, ám a melegedés mértéke kevésbé drasztikus, mint a nyári hónapok estén. Ősszel, a pesszimista becslések szerint 4,1-4,3 fokos, télen 3,7-4,3 fokos, míg tavasszal várható a legkisebb, 2,9-3,2 fok közötti hőmérséklet-emelkedés.

A valamivel optimistább B2 szcenárió esetén is 3,7-4,2 fokos nyári hőmérsékletemelkedés valószínűsíthető, míg az ősz 3,2-3,4 fokkal, a tél 2,9-3,2 fokkal, a tavasz pedig 2,4-2,7 fokkal lesz melegebb.

Sokan megkérdőjelezik a modell előrejelzések pontosságát, de az elmúlt évek mérési adatainak tükrében a Kárpát-medencében zajló melegedés kevéssé megkérdőjelezhető. Az 1901-2004 közötti időszakban a mérési eredmények tanúsága szerint a melegedés 0,76 fokot tesz ki. A melegedési tendenciát legjobban mutató nyári hónapok átlaghőmérséklete körülbelül 1 fokkal emelkedett, ettől nem sokkal marad el a tavasz, a maga 0,77 fokos melegedésével. Az ősz hőmérsékletének növekedése lassabb a többi évszakéhoz képest, 100 év alatt 0,4-0,5 fokot ért el. A telek az 1961-1990 közötti időszakban 0,38 fokkal voltak melegebbek, mint a korábbi évtizedekben, ám az elmúlt évek enyhe teleinek következtében ez az érték mára már növekedett és a téli időszakban is mintegy 0,76 fokos átlaghőmérséklet emelkedést figyeltek meg.

A csapadékviszonyok tekintetében sem számíthatunk sok jóra. A modell eredményei szerint az éves csapadékösszeg ugyan nem fog változni, de az évszakos eloszlásban óriási változások várhatóak. Az 1961-1990 közötti referencia időszakban, az átlagosan lehullott csapadékmennyiség alapján legcsapadékosabb évszakunk a nyár, ezt követi a tavasz, majd az ősz és végül a tél. A modelleredmények a vizsgált 2071-2100 időszakra a csapadék szempontjából a hónapok teljes felcserélődését várják. A csapadékcsökkenés mértéke a nyári időszakra az A2 szcenárió szerint 25-30 százalék, a B2 szcenárió szerint 10-20 százalék lesz. A téli csapadéknövekedés mértéke 25-35 százalék (A2), illetve 20-25 százalék (B2) között valószínűsíthető. Mindez gyökeresen átalakíthatja termelési rendszereinket, életvitelünket.

A fenti eredményeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Kárpát-medence hőmérséklete egyértelműen melegedő tendenciát mutat, míg a 21. század végére prognosztizált csapadékmennyiség összességében kismértékű csökkenést mutat. Ugyanakkor a csapadékváltozás mértéke nyáron és télen is meghaladhatja a 30-35 százalékot.

Más modellekkel is végeztek számításokat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat klímamodelljei - az ALADIN és a REMO - párhuzamos futtatása lehetővé teszi a modelleredmények összehasonlítását. Az előrejelzések ebben az esetben a kicsit közelebbi, 2021-2050 közötti időszakra készülnek. A referencia időszakként megadott 1961-1990 közötti időszakhoz képest ezek a modellek is előrejelzik a hőmérséklet emelkedését, amely főként a nyári és őszi hónapokban lesz nagy mértékű. A csapadék előrejelzés terén már kicsit árnyaltabb a kép, a modellek jelentősen eltérnek egymástól. Az éves csapadékösszegben nem várható jelentős változás, de eloszlásában igen. Területi eloszlás szerint a nyugati országrészben csapadéknövekedés, míg a keleti megyékben csapadékcsökkenés várható. A nyári csapadékcsökkenést mindkét modell prognosztizálja, de a téli hónapok csapadékviszonyainak előrejelzésében már ellentmondásos eredmények születtek: az ALADIN csapadékcsökkenést, míg a REMO csapadéknövekedést vár.

A szélsőséges időjárási eseményeket megvizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a kis csapadékú napok száma - mikor 1 milliméternél kevesebb csapadék hullik - csökkeni fog, a nagy csapadékot okozó időjárási események száma viszont növekedést mutat.

Vízügyi szakemberek véleménye szerint, a klímamodellek által a csapadékeloszlásra előrejelzett változások kedvezőtlenek, és komoly problémákat okozhatnak az ország ivóvízellátásában. Magyarországon ugyanis az ivóvizet a felszín alatti vízkészletek biztosítják. A szárazabbá és melegebbé váló nyári hónapok alatt a felszín alatti vízkészletek jelentősen lecsökkenek, a télen lehulló nagyintenzitású csapadék jelentős része pedig elfolyik. Ezért összességében csökken a talaj mélyebb rétegeibe leszivárgó víz mennyisége.

A Magyarországon nemrégiben elkezdődött klímadinamikai munkálatok még gyerekcipőben járnak, de az egyre gyorsabban fejlődő technika segítségével egyre pontosabb előrejelzések készülhetnek az időjárás jövőbeli változására vonatkozóan.