A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság vezetői az ausztriai Feldbachban tartott mai ülésen megállapodtak abban, hogy a bőrgyári szűrők megépülése előtt és után összehasonlító halfauna-vizsgálatot végeznek, és 2012-ig minden évben közös vízminőségi hossz-szelvény vizsgálatra is sor kerül. Az ülést követően a Bizottság vezetői megtekintették a Boxmark cég feldbachi bőrgyárában a magasabb fokozatú tisztítást biztosító új szűrőberendezés építési munkálatait.

A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság az idén februárban döntött arról - magyar kezdeményezésre -, hogy a két ország közösen végezze el a Rába vízminőségi hossz-szelvény vizsgálatát a forrásvidéktől a Dunáig. A magyar és az osztrák szakemberek júliusban 52 helyszínen - főként a jelentős szennyvízbevezetések fölött és alatt, valamint a főbb mellékvízfolyásokon - közösen vettek mintát, és 92 féle komponensre (tápanyagok, általános fizikai-kémiai paraméterek, fémek, felületaktív anyagok, szerves szennyezőanyagok, sók) megvizsgáltak azokat. Ez volt az első alkalom, hogy a Rábán ilyen széleskörű, határokon átnyúló kutatási programot hajtottak végre, ehhez hasonló ez idáig csak a Dunán és a Rajnán zajlott.

Az egyelőre nyers mérési adatokból megállapítható, hogy számos releváns paraméter lényegesen magasabb koncentrációt mutatott a folyó osztrák oldalán, ami elsősorban az intenzív ipari tevékenységgel hozható összefüggésbe. Ezek a koncentrációk a Lapincs jelentős hígító hatásának, és az újabb lényegi terhelések elmaradásának köszönhetően a határhoz közeledve jelentősen lecsökkentek. A tisztított szennyvíz-bevezetések közül - a vizsgált paraméterek jelentős részében - az ausztriai ipari üzemek (főként a bőrgyárak), valamint a folyó alsó szakaszán egy magyar település (Répcelak) szennyvíztisztítói mutatták a legmagasabb szennyezettségi értékeket. Néhány mellékvízfolyás vízminősége is kismértékben rosszabb volt, mint a Rábáé. Kóthay László vízügyi szakállamtitkár és Wilfried Schimon, az ausztriai Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szekciófőnöke megállapodott abban, hogy a több mint 9000 vizsgálat közös, átfogó értékelését a szakértők a Rába ad hoc munkacsoport irányításával 2008. november 15-ig elvégzik. Ezt követően, november végéig, a munkacsoport az értékelésről szóló jelentést a Magyar Osztrák Vízügyi Bizottság elé terjeszti.

A Rába Survey rendkívül hasznos információkat szolgáltatott a folyó vízminőségéről. Az egyszeri mérési sorozat azonban nem elégséges, ezért a felek úgy döntöttek, hogy az átfogó vízminőségi vizsgálatot 2012-ig évente meg kell ismételni. Emellett 2009-ben egy halfauna-vizsgálatot is el fognak végezni, ami arra irányul, hogy felmérje a folyóban élő halak számát és fajgazdagságát. A 2009-es halállomány-felmérés még azelőtt megtörténik, hogy a bőrgyárakban üzembe helyeznék a magasabb fokú tisztítást biztosító szűrőrendszereket. Ez a vizsgálat összehasonlítási alapul szolgál majd egy későbbi felméréshez, amikor minden szűrő üzemelni fog, és ezáltal lényegesen jobb minőségű lesz a Rába vize.

Ismeretes, hogy a Rába habzása által okozott probléma megoldására tavaly a két ország közösen kidolgozta a Rába vízminőségének és ökológiai állapotának javítását célzó Rába akcióprogramot. Ez többek között tartalmazza, hogy a legfőbb szennyező források, az ausztriai bőrgyárak a biológiai tisztítás kiegészítéseképpen egy magasabb fokú, a habképző anyagokat eltávolító szűrőberendezést építenek ki.

A Boxmark cég feldbachi bőrgyárban az ún. "harmadik szintű" tisztítást biztosító szűrőberendezés építése augusztus elején megkezdődött. A cselekvési terv szerint a cég másik, jennersdorfi telephelyén is elkészül az új szűrőrendszer 2009 közepére. Előkészítés alatt van a harmadik, a wolsdorfi bőrgyár szűrőjének megépítése, ennek befejezése 2010-re várható.

A Rába akcióprogram keretében jelentős eredmények születtek már eddig is. Az osztrák fél szigorúbb környezetvédelmi követelményeket írt elő a bőrgyáraknak 2007-ben. A Boxmark telephelyein beszüntették a habzás legfőbb okozójának, a naftalin-1,5 diszulfonátnak a használatát, és véglegesen megszűnt a fürstenfeldi geotermikus erőmű magas sótartalmú termálvizének a Lapincsba bocsátása is.

Szintén az akcióprogram része az a Rábához kacsolódó két magyar-osztrák projekt is, aminek a megvalósítása a közeljövőben megkezdődik. A több mint 750 millió forint értékű fejlesztések során egy modern, biztonságosabb árvízi előrejelzési modellt dolgoznak ki a szakemberek, és felújítanak három duzzasztót, amivel biztosítják a vízi élőlények számára az átjárhatóságot, ún. hallépcsőt építenek ki. A két projektet az Európai Területi Együttműködés (ETE) elnevezésű uniós program finanszírozza.