Tapsoló zöldek, búsongó autógyárak - ez a következménye az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában tartott szavazásnak. A törvényhozók úgy döntöttek, hogy kiállnak az Európai Bizottság eredeti javaslata mellett, s 2012-re követelik meg a károsanyag-kibocsátás csökkentését a jelenlegi kilométerenkénti 158 grammról 130 grammra, s megerősítették eltökéltségüket, hogy 2020-ig ezt 95 grammra mérséklik. A voksolás azért váltott ki nagy figyelmet, mert nemrégiben az ipari bizottság felhígította az indítványt, s lehetővé akarta tenni, hogy az autógyártók csak 2015-ig feleljenek meg az előírásnak, s csak fokozatosan, vagyis 2012-ig egy-egy márka teljes modellskálájának csak a hetven százaléka teljesítse a szigorú környezetvédelmi szabályt. Sőt, az ipari testületben a törvényhozók a tervezett 95 euróról negyvenre vitték volna le a túllépésért grammonként kiróható büntetést.

A környezetvédelmiek ragaszkodtak az eredeti számokhoz, a 130 grammhoz 2012-ben és a 95 euróhoz. - Ez józan kompromisszum, amely figyelembe veszi az autógyárak versenyképességét, piaci helyzetét, a foglalkoztatást, de a környezetvédelmi aggodalmakat is - mondta lapunknak Hegyi Gyula, a bizottság szocialista magyar tagja, aki azt sajnálja inkább, hogy kevéssé érvényesültek az ökoinnovációt szolgáló elképzelések, s nem kapott elég figyelmet a pénzek átcsoportosítását szorgalmazó javaslat.

A szavazás során autógyárakra lebontott értékeket állapítottak meg, s összességében a németek járnak rosszul, mert hozzávetőlegesen ötven százalékkal kell csökkenteniük a kibocsátást a sok nagy autó miatt, míg az olasz és francia üzemeknek csak 15 százalékkal. A zöldszervezetek viszont bátor döntésről beszéltek, s azt hangozatták, hogy Európának sokkal takarékosabb autókra van szüksége, ha szembe akar szállni a globális felmelegedés ijesztő folyamatával. A szükséges beruházások miatt az autók átlagára 1300 euróval emelkedne.

A kérdésben a parlament részéről a környezetvédelmi bizottság mondja ki a döntő szót, az ipari testület véleménye akkor lett volna csak meghatározó, ha a környezetvédelmi nem szavazott volna az egyébként élénk belső vitái miatt. Az ügy a kormányok alkotta Európai Tanács elé kerül, amely el is vetheti a parlament véleményét, visszautalhatja a javaslatot a törvényhozás elé - más formában. Ezzel jókora csúszást kockáztatna, hiszen a parlamentet jövő nyáron újraválasztják.

A pénzügyi válsággal és recesszióval terhelt európai politikai arénában mind jobban hallhatók olyan hangok, hogy az egész energia- és klímacsomagot finomítani kellene. Az EU azt tervezi, hogy 2020-ig húsz százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást 2005-höz képest, s húsz százalékra növeli a megújuló források részarányát az energiafogyasztásban. Évente 15 millió személyautót értékesítenek az EU-ban, az autópark 14 százalékkal veszi ki részét az üvegházhatást kiváltó gázokkal. Magyarország - és néhány más volt tervgazdaságú ország - felvetette: a kiotói vállalásokat is figyelembe véve 1990-től kellene számítani a húszszázalékos károsanyag-csökkentést, ez azonban egyelőre nem aratott sikert. Többek között azért nem, mert ha néhány államra kevesebb teher jut, akkor másokra több.

Nonstop világítás

Az Európai Unióban 2011-től az új autókat nappali menetjelző lámpával szabad forgalomba helyezni: a DRL-fényszóró motorindításkor automatikusan felgyullad, és így a legszélsőségesebb látási viszonyok között is jól észlelhető a jármű, amivel biztonságosabb lesz a közlekedés. A DRL 25-30 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a hagyományos tompított fényszórónál. A jóváhagyott irányelv szerint 2011. februártól minden új személyautót, illetve kisebb teherszállító járművet fel kell szerelni DRL-fényszóróval, a teher-autókra és buszokra 2012. augusztustól érvényes az előírás.