"Az új szabályok alapvetően meg fogják erősíteni az uniós bankok felügyeleti kereteit és a pénzügyi rendszert. Hiszem, hogy általuk ésszerű és arányos választ adunk a jelenlegi pénzügyi zavarokra. A kellő szigor, az átláthatóság és a körültekintés nélkülözhetetlen a bankrendszer megbízható és stabil működéséhez" - mondta Charlie McCreevy, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos.

A hatályos tőkekövetelmény-irányelveket módosító javaslat előterjesztését a nemzetközi partnerekkel, a tagállamokkal és a bankszektorral folytatott széles körű konzultáció előzte meg. A javaslatot a továbbiakban az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa előtt fogják megvitatni, optimális esetben 2009 áprilisa előtt életbe léphetnek az új szabályok.

A tőkekövetelmény-irányelvek javasolt módosításai

A tőkekövetelmény-irányelvek (2006/48/EK és 2006/49/EK) célja, hogy biztosítsák a bankok és a befektetési vállalkozások pénzügyi stabilitását. A két irányelv megszabja, hogy a bankoknak és a befektetési vállalkozásoknak milyen nagyságú saját pénzügyi erőforrásokkal kell rendelkezniük kockázataik fedezésére és betéteseik védelmére. Ezt a jogi keretet rendszeresen felül kell vizsgálni, illetve a pénzügyi rendszer mint egész igényeihez kell igazítani. A javasolt fő módosítások a következők:

A nagykockázatok kezelésének javítása érdekében a továbbiakban a bankok egy ügyfélnek sem nyújthatnak majd hitelt egy bizonyos értékhatárt meghaladóan. Ennek eredményeként a bankközi piacon a bankok egy bizonyos értékhatáron túl nem lesznek képesek más bankok felé hitelezni vagy pénzt elhelyezni, és a hitelfelvevő bankokat is valódi korlátok közé szorítják a tekintetben, hogy kitől és mennyi hitelt vesznek fel.

A határokon átnyúló tevékenységű bankcsoportok felügyeletének javítása érdekében a több uniós tagállamban is tevékenykedő bankcsoportok felügyeletére "felügyeleti kollégiumokat" hoznak létre. Így egyértelműbbé válnak az egyes nemzeti felügyeleti hatóságok jogai és kötelességei, és hatékonyabbá válik együttműködésük.

A javasolt módosítások célja továbbá a bankok tőkeszerkezetének minőségi javítása is, azáltal, hogy egyértelmű, uniós szintű kritériumokat határoznak meg annak megállapítására, hogy a saját és az idegen tőke jegyeit egyaránt viselő "hibrid" tőke beszámítható-e a bank szavatoló tőkéjébe. Ez utóbbinak az összege határozza meg ugyanis, hogy a bank mennyi hitelt nyújthat.

A likviditási kockázatkezelés javítása érdekében a több uniós tagállamban is tevékenykedő bankcsoportok likviditási kockázatkezelését - azaz ügyleteik napi finanszírozásának módját - a felügyeleti kollégiumok keretében is figyelni és koordinálni fogják. Ezek a szabályok összhangban vannak a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és az európai bankfelügyelők bizottsága folyamatban lévő munkájával.

Az értékpapírosított termékekkel kapcsolatos kockázatkezelés javítását szolgálják azok a rendelkezések, melyek szigorítják az értékpapírrá alakított hitelekkel kapcsolatos szabályokat. Az ilyen értékpapírok teljesítménye az adott poolba tartozó hitelek visszafizetésétől függ. A hiteleket átruházható értékpapírokká alakító társaságoknak (az úgynevezett kezdeményezőknek) ezentúl meg kell tartaniuk az értékpapírokhoz kapcsolódó kockázatok egy részét, míg az értékpapírokba fektető társaságok befektetési döntéseiket csak a kellő körültekintésnek megfelelő eljárás után hozhatják meg. Amennyiben ezt elmulasztják, úgy tőkekövetelményeik súlyos szigorítására számíthatnak. Előzmények

A javasolt módosítások lényegében az EU-s pénzügyminiszterek által a jelenlegi pénzügyi zavarok kezelésére kidolgozott ütemterv közvetlen eredményei, részben pedig a G-7 pénzügyi stabilitási fórumán elhangzott ajánlásokra adott válaszok.