Az ökológiai és oktatási központ elsődleges célja a szigeten élő fakókeselyű állományának megmentése, a fészkelő párok számának növelése, élőhelyük megőrzése és a madarak szokásainak megismertetése a helyi lakossággal és a turistákkal.

Az 1800-as években Magyarország területén is fészkelő fajmegmentésében és az egyesület céljainak elérésében nyújtanak segítséget a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei. A több éves közös munka mindennapi teendőit dokumentálják a kiállítás lenyűgöző fotói, amelyeket az állatkert munkatársai készítettek. A képek segítségével a látogatók is megismerhetik ezt a különleges, turisták által kevésbé látogatott szigetet, páratlan növény- és állatvilágát, bepillantást nyerve az ott folyó természetvédelmi munka eseményeibe. A kiállítás október 26-ig látható a Barlangteremben.

Cres közel 406 négyzetkilométeres területével az Adriai-tenger legnagyobb szigete, amelynek hosszúsága eléri a 65 kilométert. Mintegy négyezer fős állandó lakosságával a ritkán lakott szigetek közé tartozik és turisztikailag is kevésbé látogatott. Viszonylagos érintetlenségének köszönhető a sziget páratlan élővilága. Az egész horvátországi keselyűállományból, ami körülbelül 90 párra tehető, 70 a szigeten költ.

Goran Susic, az Eko-centar Caput Insuale (Beli, Horvátország) igazgatója elmondta: a stabilnak tűnő állományt veszélyeztetik a mérgezések, az illegális vegyszerezések, az állattartás megváltozása miatt fellépő táplálékhiány és az élőhelyek zavarása. Az Eko-Centar munkatársai fő feladatuknak a fakókeselyű megmentését tartják. Évente több tonna takarmányt helyeznek el a madaraknak kialakított etetőhelyeken, őrjáratoznak a fészkelőhelyül szolgáló szirtek mentén, kimentve a vízbe esett fiókákat. Nagy hangsúlyt fektetnek emellett a szemléletformálásra, az oktatásra és a tudományos kutatásokra is.

Az egyesület munkatársainak irányításával a Fővárosi Állat- és Növénykert dolgozóiból álló önkéntes csapatok igen sokféle feladatot végeztek a szigeten. Például kialakítottak és megtisztítottak keselyűetető helyeket, leshelyeket és röpdéket, tanösvényt építettek, készítettek itatóhelyeket és fészkelőládákat, valamint szakmai segítséget nyújtottak a mentett madarak rehabilitációjában - fogalmazott Sós Endre, az állatkert Állategészségügyi és Természetvédelmi osztályának vezetője.

Ezentúl a budapesti intézmény különböző eszközökkel, felszerelés biztosításával és eseti pénzbeli támogatásokkal is segítette a horvát partner természetvédelmi munkáját. A két szervezet idén meghosszabbította együttműködését, így a közös munka folytatódik. A szigetcsoport apróbb szigeteinek feltérképezésén túl tervezik az autóforgalom által elpusztult állatok vizsgálatát, amelynek során megtudhatják, mely fajok, mely útszakaszokon és milyen időpontokban a leginkább veszélyeztetettek a szigeten. Szeretnének egy nagyobb röpdét építeni, amelyben a különböző okokból megsérült keselyűk gyógyulhatnának. Nem szakad meg az állatkerti önkéntes csoportok megkezdett munkáinak a folytatása sem, hiszen a magyarok is fontos szerepet töltenek be Cres sziget természetvédelmi értékeinek megőrzésében és mind szélesebb körben való ismertetésében.