A macedón köztársasági elnök reméli, hogy az ENSZ megbízott közvetítője - mind a görög, mind pedig a macedón fél által benyújtott legfrissebb indítványokat figyelembe véve - képes lesz egy mindkét fél által elfogadhatónak ítélt javaslatot tenni. Brenko Crvenkovski hozzátette, hogy Macedónia hajlandó kompromisszumot kötni a kérdés megoldása érdekében, amennyiben az nem sérti az ország kulturális és nemzeti identitását, illetve reményét fejezte ki, hogy Görögország szintén rugalmasan kezeli majd a vitát.

A két ország közötti vita 1991-ig, Macedónia Jugoszláviából való kiválásáig nyúlik vissza. Görögország ugyanis tiltakozását fejezte ki, hogy az ország egy észak-görögországi tartomány nevét vette fel, mivel szerinte ez később területi követeléseknek is alapjául szolgálhat. A Macedón Köztársaság elnevezést ugyanakkor már több mint 100 ország elismerte, köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Kanada, az Egyesült Királyság, Bulgária és Törökország.

Az ENSZ 1993-ban ideiglenes jelleggel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezés használata mellett döntött, amelynek hosszú távú alkalmazását Athén és Szkopje is ellenzi. A vita rendezésére hivatott tárgyalások ugyanakkor mindezidáig rendre eredmény nélkül zárultak.

A névvita megoldása azért is egyre sürgetőbb, mert jelentős akadályt képez a 2005 óta tagjelölt státusszal bíró Macedónia uniós csatlakozása előtt. Három év eltelte óta a tárgyalások még nem kezdődtek meg a nyugat-balkáni országgal, ehhez Szkopjének a névvita rendezése mellett teljesítnie kell még nyolc, Brüsszel által meghatározott politikai kritériumot. Ezek között szerepel a politikai pártok közötti párbeszéd erősítése, a közigazgatás reformja, a foglalkoztatáspolitika fejlesztése, valamit a vállalkozásbarát környezet megteremtése is.

A Bizottság novemberben teszi közzé ki azt a jelentést, amely Macedónia és a többi tagjelölt ország, illetve a nyugat-balkáni államok által ez idáig elért eredményeket értékeli.