fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Gyurcsány Ferencék végső agóniája
2008. október 4., 10:31
Lehet, hogy az oroszok már a spájzban vannak, csupán az nem világos, hogy kik és milyen kapcsolatot ápolnak velük Magyarországon - állítja Demeter Ervin. A Fidesz parlamenti képviselője, volt titkosszolgálati miniszter szerint képtelen megvédeni a magyar érdekeket a Laborc Sándor vezette Nemzetbiztonsági Hivatal, ezért is lehet szüksége a megfigyelési botrányba kevert UD Zrt.-re többek között a stratégiai helyzetben lévő Molnak és az OTP-nek. A politikus az OTP elnökéről azt tartja, ő lehet a leendő szakértői kormányfői poszt egyik várományosa - feltéve, ha nem keverik bele a megfigyelési ügyhöz hasonló, lejárató botrányokba.

- Úgy tűnik, két hét szakadatlan sajtóhadjárat után ideiglenes fegyverszünet jött létre a lehallgatási botrány értelmezésében így vagy úgy résztvevők között. Lehet, hogy nem várt veszteségek érték a politikai támadás indítóit?

- A történteknek lehet egy médiaszinten futó szála, mert tisztán látszik, hogy a szocialisták és Szilvásy György információikkal egyértelműen manipulálják a közvéleményt. Kiszivárogtatásaik és nyilatkozataik kezdettől fogva jól felépített akció részeinek tűnnek, és mára talán elfogyott a muníciójuk, illetve kiderült, nem megalapozottak az ellenzéki politikusokkal szembeni vádak.

- Vajon miért nem számoltak komolyabban annak esélyével, hogy egyszer kiderülhet, mégsem szilárdak a vádak? Csupán ennyire futotta?

- Két válaszom is van erre. Az egyik, hogy dilettánsok. A másik, hogy valószínűleg nem ez a főcsapás iránya az ingoványos ügyben. Tehát létezik egy, a médiában, látványosan futtatott szál, miközben a tényleges célpont rejtve marad. Én az utóbbit tartom reálisnak, noha erre nincs bizonyítékom, a következtetéshez csupán logikai úton lehet eljutni.

- Egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy mi lehet a háttérben. Hacsak az nem, hogy az OTP fő tulajdonosának több számítógépét is lefoglalta a rendőrség az UD Zrt.-nél.

- Tisztán látszik, hogy a hangsúly fokozatosan a gazdasági életre helyeződik át az ügyben. Már a szocialisták is azt állítják, hogy a jobboldali politikusok nem követtek el törvénybe ütközőt, mert az UD Zrt. elsősorban a gazdasági szférában mozgott.

- Lehetséges, hogy a politikai ellenfelek lejáratása is csak mellékszál?

- Elképzelhető. Úgy gondolhatták, hogy mellékesen a jobboldalon is ütnek egyet, miközben a hatósági akció halad eredetileg kitűzött, de rejtve maradt célja felé. Demokratikus társadalmakban ilyet nem lehet csinálni, nem maradhat következmények nélkül, hogy az állami titkosszolgálatokat piszkos politikai játszmákra használják. Ezzel ellehetetlenítik a szolgálatokat, holott azoknak a nemzet biztonságát kellene szolgálniuk, nem pedig egy szűk hatalmi klikk hatalomban maradását. Éppen ez különbözteti meg egymástól a kommunista idők államvédelmi hatóságát és a nemzetbiztonsági szolgálatot. Ma azonban Szilvásy György és bandája, illetve Gyurcsány Ferenc hatalmának megszilárdítására igyekeznek felhasználni a szolgálatokat.

- A rendszerváltás utáni első kormány politikusai azt állították, hogy sikerült demokratikus alapokra helyezniük a szolgálatok működését. Ha igaz, amit ön említ a mostani célokról, akkor a titkosszolgálat rácáfol a korábbi optimizmusra. Ha valóban politikai célokat is szolgál a lehallgatási ügy, vajon miért nem tiltakozott senki a szolgálatoknál?

- A titkosszolgálat erősen hierarchizált szervezet, azt teszik az ott dolgozók, amit a vezetőjük mond. Különösen akkor van így, amikor a szolgálat működésének törvényességéért egyedül a szolgálat vezetője felel. A szakemberek csupán egy ügy részleteit ismerhetik, nem láthatják egyben egy akció teljes lefutását. Így már érthető, hogy miért volt olyan fontos Gyurcsányéknak Laborc Sándor kinevezése. Hogy olyan embert találjanak a főigazgatói posztra, aki mindenre hajlandó. Ha szakmailag sok hiba róható is fel az előző főigazgatónak, de az semmiképp sem, hogy politikai küzdelmekbe vitte volna a szolgálatokat. Pedig már rá is nagy nyomás nehezedett, és valószínűleg ezért kellett idő előtt távoznia Galambos Lajosnak.

- A kormányoldal szerint Laborc Sándor a garancia rá, hogy ne szivárogjanak ki információk a Fideszhez az NBH-ból. Az eddigiek alapján mondhatnánk, ez sikerült, hiszen a megfigyelési ügy mindenkit váratlanul ért, nem jutottak ki vészjelek.

- Ha ez a logikai sor igaz lenne - hangsúlyozom, nem igaz -, akkor ez egyben a lehallgatási ügy cáfolata is volna. Hiszen azt állítják, hogy az UD Zrt. kémprogramot telepített, vagy inkább megtámadta az NBH számítógépes gerinchálózatát, és kilopott egy sor fontos adatot. Ezért is indítottak büntetőeljárást ellene. De akkor miért lehet mégis meglepetésszerűen lecsapni egy ilyen jól tájékozott biztonsági cégre? Nyilván nem igazak a vádak, az egyik percben még erről beszélnek, a másik percben az ellenkezőjéről. Aminek szemtanúi vagyunk, az nem más, mint a kormány végső agóniája, amikor már semmi nem számít, csak a hatalom megtartása.

- E lépések mögött fellelhető gazdasági szándék is?

- Azt biztosan tudni lehet, hogy az UD Zrt. magánbiztonsági cég részt vett nagyvállalatok informatikai és biztonsági rendszereinek fejlesztésében, működtetésében. Ha jól értesültem a sajtóból, akkor a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén talán fel is vetődött, hogy a Mol volt az a cég, amelynél az ÖMV ellenséges felvásárlási szándékának következményeként ellenintézkedéseket kellett tenni. Állítólag olyan belső információk szivárogtak ki onnan, amelyek a vállalat érdekérvényesítését súlyosan gyengítették.

- Ha ez így történt, akkor az UD nemzetbiztonsági érdekeket szolgált.

- Ha valóban védelmet kellett kiépíteni a Molnál, akkor ez valószínűleg jól felfogott érdeke volt a Mol menedzsmentjének. Köztudomású, hogy a Mol az OTP-vel szorosan összefonódott gazdasági érdekcsoport, s ez utóbbi elnökét hátrányosan érintette a megfigyelési rendőrségi akció. Azzal, hogy elvitték a szervereit az UD Zrt.-től, ahol legálisan őrizték őket, nehezítették az általa irányított gazdasági társaság működését. Egyébként egy gazdasági társaság rendszerint akkor fogad fel biztonsági céget, ha valamilyen támadástól tart, és védelemre van szüksége.

- A Mol is védekezésre kényszerült?

- A Mol az ország energiaellátása szempontjából stratégiai vállalat, s energetikai téren ma komoly küzdelem folyik az Európai Unió és Oroszország között. Moszkva szemmel láthatóan úgy próbálja befolyását kiterjeszteni Európára, hogy energetikai függőségi viszonyt alakít ki. Ebben a küzdelemben a magyar olajipari vállalat óhatatlanul célkeresztbe kerülhet. Kérdés, hogy milyen módon. Ha ma van komoly felderíteni való feladat hazánkban, akkor ez az, de meggyőződésem, hogy erre a feladatra a Laborc Sándor vezette Nemzetbiztonsági Hivatal nem alkalmas.

- Visszakanyarodva a politikához: ha minden jóslat beválik, egy lehetséges szakértői kormány potenciális fejét tisztelhetjük Csányi Sándorban. Ő az a személy, aki ellen talán az ellenzék sem emelne szót. Tehát nem hétköznapi pénzügyi szakember csöppent a lehallgatási ügybe.

- Világosan látszik, a jelenlegi kormány alkalmatlan az ország vezetésére. Minél előbb változtatni kell. Abban oszlanak meg a vélemények, hogy a változtatáshoz vezető út egy szakértői kormánnyal meddig tartson: a következő választásokig, vagy pedig minél előbb legyen parlamenti választás. A szakértői kormány felállításának lehetőségét az MSZP kivételével minden parlamenti párt támogatja. És ha számba vesszük, hogy kik jöhetnek szóba, kik értek el kimagasló gazdasági eredményeket, akkor az elsők között említhetjük az OTP elnök-vezérigazgatóját.

- A lehallgatási ügybe azonban fideszes politikusokat is belekevertek. Hogyan jutottunk idáig? Ma anélkül hurcolhatnak meg embereket a nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaságban, hogy bizonyítékokat mutatnának fel?

- Éppen olyan állapotok uralkodnak a politikai közéletben, mint az országban mindenütt. Az a mérhetetlen pusztítás, amit a Gyurcsány-kormány okozott, nemcsak gazdasági jellegű, mentális is. Magyarország lepusztult, az értékvesztettek, a napi túlélésért küzdők kétségbeesett világává vált. Csak ilyen morális állapotban fordulhat elő ilyesmi. Nem azt mondom, hogy büntetlenül, mert már csak egy-két év kell ahhoz, hogy a vétkes elnyerje büntetését. Hasonlóan aljas akcióra már vetemedett Szilvásy György 2006 októberében, amikor a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülése után tett zavaros nyilatkozataiban azt állította, hogy az október 23-i utcai zavargások mögött a Fidesz állt. Ezért az állításáért azóta jogerősen elmarasztalta a bíróság Szilvásyt; igaz, hogy ehhez el kellett telnie másfél évnek.

- Érdekes, hogy erről semmiféle információ nem jutott el a sajtóhoz.

- Azért nem, mert az ítélet titkos, mégpedig a zárt bizottsági ülésen elhangzottak miatt. Különös, hogy úgy lehet megvádolni valakit a nyilvánosság előtt, hogy közben a bizonyítékok titkosak maradhatnak. Emiatt szeretném elérni a Fővárosi Bíróság elnökénél, hogy legalább az ítélet legyen nyilvános, mert Szilvásynak elégtételt kell adnia. Ezt pedig csak nyilvánosan teheti meg, hiszen a nagy nyilvánosság előtt sértette meg többek személyiségi jogait.

- Már évekkel ezelőtt, talán a 2002-es parlamenti választások idején felsejlettek az első, titkosszolgálati jellegű aknamunkára utaló jelek, és azóta egyre sűrűsödnek a sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő, ám egyértelműen tendenciózus események.

- Valószínűleg Szilvásy György titkosszolgálati színre lépésével indult meg markánsabban az a befolyásolási törekvés, az a piszkos játszma, amely annak idején a kommunista titkosszolgálatok fő erőssége volt, de már az előző ciklus végén is voltak előjelei, hogy a miniszterelnök kabinetfőnökeként megpróbálta felhasználni a szolgálatokat. Ennek fontos megnyilvánulása volt a "szlovák terrorkártya" kijátszása a Fidesz-nagygyűlés meghiúsításához. Valójában pedig akkortól teljesedett ki a szerepe, miután a titkosszolgálatokat irányító miniszterré nevezték ki. Az eltelt időszak egyik emlékezetes titkosszolgálati szereplése volt az emberek kendőzetlen megfenyegetése az október 23-i tüntetés előtt, majd egy szigorúan titkos tiszt jelent meg a Fidesz sajtótájékoztatóján, amelyen bíráltuk az NBH-t. Ennek a folyamatnak a része Laborc Sándor kinevezése a parlamenti szakbizottság akaratával szemben, majd ezt követte a szándék, hogy az önkormányzatokat valamiféle "nemzetbiztonsági ellenőrzés" alá vonják, és ugyancsak ebbe a sorba illik a mostani, kreált megfigyelési botrány is. Ha összerakjuk a mozaikokat, világosan kirajzolódik: gátlástalan folyamattal állunk szemben.

- Szakértők szerint egyes módszerek a KGB-iskolára jellemzők.

- Ahhoz nem fér kétség, hogy a módszerek honnan származnak. De ez nem jelenti azt, hogy a folyamatot Moszkvából irányítanák, csak azt, hogy ezeket a módszereket azok az emberek működtetik, akik a KGB-től tanulták a mesterséget. Hogy ezen túlmenően van-e, s milyen jellegű, kapcsolat és összefüggés az "anyaszervezettel", az izgalmas kérdés, ám ahhoz túl keveset tudunk, hogy erre egyértelmű választ adhassunk. Legalábbis egyelőre.

(Varjú Frigyes, Magyar Hírlap)