Az uniós francia elnökség a németeket, a briteket és az olaszokat látta vendégül Párizsban az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank elnökének társaságában. A találkozón született egy közös nyilatkozat, de az csupán az európai bankrendszer stabilitásának megőrzése melletti fogadkozásokat tartalmaz. Az unió négy gazdasági nagyhatalmának vezetője szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság a közeljövőben tegyen javaslatot a bankbetétek uniós szintű szavatolására. Ez főként azután vált aktuálissá, hogy az írek, a görögök - és a németek is hasonló lépésre készülnek - gyakorlatilag a teljes betétállományt garantálták. A négy nagyhatalom vezetője sürgette egy a határokon átnyúló bankfelügyeleti szervezet azonnali megalakítását is. Nicolas Sarkozy francia elnök elvetette egy, az amerikaihoz hasonló mentőakció ötletét. A csúcstalálkozó résztvevői igyekeztek biztosítani a bankvilágot arról, hogy egyetlen életképes pénzintézet sem fog csődbe menni amiatt, mert napi működéséhez nem talál pénzt a piacon. Hogy mindez mennyibe kerül az adófizetőknek, még a szakemberek sem tudják, de az összeg nem lesz szerény.

Az eddigi európai bankmentő akciók vegyes eredménnyel zárultak. A második legnagyobb német jelzáloghitelbank, a Hypo Real Estate megmentésére nem tudták összeállítani a 35 milliárd eurós mentőcsomagot, s ha a hétfői piacnyitásig a helyzet nem változik, akkor a bank néhány óra alatt összeomolhat, és ez felgyorsíthatja a pániklavinát. A Der Spiegel című német hetilap szerint bajba kerülhet a Landesbank Baden-Württemberg, amely százmilliárd eurót helyezett ki 2009 végéig. A Deutsche Banknak is valahonnan pótolnia kell majd a 84 milliárd eurónyi rövid lejáratú követelését, mert ezek jelenleg aligha finanszírozhatók. A Bayerische Landesbanknak 43 milliárd eurót kell átütemeznie, s valószínűleg hasonló sorsra jut a Commerzbanknál az elkövetkező hetekben lejáró nyolcmilliárd eurónyi rövid lejáratú hitel is. A belga kormány még keresi a vevőt a Fortis bank- és biztosítóholding maradványaira, miután a holland kormány a rá eső részt már államosította. Vasárnap rendkívüli igazgatótanácsi ülést tartott a második legnagyobb olasz bank, az UniCredit vezetősége is. A négy nagyhatalom vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós szabályok szerint három százalékra korlátozott államháztartási deficithatár rendkívüli esetekben átléphető, s most ilyen van. A szakemberek szerint azonban az adófizetők pénzéből finanszírozott állami mentőakciók nem oldják meg a bankok működésének és szabályozásának alapproblémáit, legfeljebb a bizalomvesztés megállításában segíthetnek. A bizalom helyreállítása akár évekbe telhet, s ezt az időszakot a gazdasági teljesítmény visszaesése jellemzi majd világszerte. Az euróövezetben a JP Morgan bankház elemzői szerint ez súlyos recessziót jelent.