A tanulmány ugyanakkor konkrét ajánlásokat is megfogalmaz többek között a levegőminőség, az energiahatékonyság és a települési szennyvízkezelés terén. A környezetvédelmi miniszter szerint az OECD számos ajánlása megerősíti korábbi döntéseiket és jelenlegi terveiket is.

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Angel Gurría, az OECD főtitkára - a köztársasági elnök jelenlétében - közösen mutatta be a hazánk közel tíz éves környezetvédelmi teljesítményét értékelő, magyar nyelven is megjelent kiadványt Budapesten. Angel Gurría gratulált Magyarországnak a környezeti teljesítményéhez. Az átfogó értékelés elismeri a környezetvédelemben elért fejlődést és az EU-előírásokhoz való igazodást, ugyanakkor 46 konkrét ajánlást is megfogalmaz. További javításra érdemesnek tartja a levegő minőségét, az energiahatékonyságot, a települési szennyvízkezelést és az ezekhez szükséges gazdasági ösztönzőket. A szaktárca a jelentést kiegyensúlyozottnak tartja és figyelembe veszi ajánlásait.

"Az OECD számos ajánlása megerősíti korábbi döntéseinket és jelenlegi terveinket is" - hangsúlyozta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a magyar nyelvű kiadvány bemutatásakor. "A neves szervezet értékelése lehetővé teszi a széles közvélemény számára, hogy objektív minősítést kapjon az ország környezetvédelmi teljesítményéről" - tette hozzá.

A jelentés eredményként könyveli el többek között a környezeti demokrácia erősödését a zöld ombudsman intézményének létrehozásával. Pozitívumként értékeli a jelentés az öko-címkézés és a közbeszerzések zöldítésének ösztönzését, valamint azt, hogy nőtt a megújuló energiák használata a gazdaságban. Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a vizsgált időszakban nem jutott kellő kapacitás a hatósági ellenőrzésekre, és további gazdasági ösztönzők bevezetését javasolja. A "szennyező fizet" elvhez kapcsolódóan az egyik ilyen ösztönző a környezetvédelmi termékdíj szabályozásának előkészületben levő módosítása.

A levegőminőség tekintetében a jelentés megállapítja, hogy 1998 óta jelentősen csökkent a légszennyező anyagok hazai kibocsátása, a széndioxid-kibocsátás pedig az EU átlaga alatt marad. Méltányolja a levegőminőségi mérőhálózat mérőpontjainak megduplázását és a környezetterhelési díj bevezetését. Az OECD ajánlása szerint erősíteni kell az intézkedéseket a háztartások és a közlekedés légszennyezésének csökkentésére vonatkozóan, például a gépkocsiforgalom mérséklésén keresztül. A környezetvédelmi tárca közelmúltbeli kezdeményezései is ezen törekvéseket tükrözik: a tárca többek között önálló határértéket vezetett be a szálló porra külön, és új levegőtisztaság-védelmi stratégiát dolgoz ki.

A vízgazdálkodással kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy nőtt a szennyvízelvezetés a népesség arányában. Kiemeli, hogy Budapesten 2010-re a harmadik szennyvíztisztítót is üzembe helyezik, valamint hogy szennyvízkezelésre hazánk a következő években is jelentős EU-forrásokat kíván felhasználni. A nagy tavak vízminősége javult az elmúlt években, de a jelentés felhívja a figyelmet az ivóvízminőség javító program felgyorsításának szükségességére. A tárca ennek érdekében folyamatosan hajtja végre a mintegy 900 település 2,5 millió lakosát érintő Ivóvízminőség-javító Programját.

A biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatban a jelentés pozitívan értékeli az ország 21 százalékát lefedő Natura 2000-es területek kijelölését, az azzal kapcsolatos támogatások előkészítését, valamint a biológiai sokféleséget nyomon követő rendszert. A jelentés további kapacitásnövelést tart szükségesnek a nemzeti parkoknál, többek között a tiltott vadászat és az illegális fakivágások megakadályozására. Az OECD a civil társadalom fokozott bevonását és a társadalmi szemléletformálást is szükségesnek tartja. A tárca a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program keretében készíti el a Nemzeti Biológiai Sokféleség Stratégiát..

Az OECD a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok egyik legfontosabb gazdaságpolitikai fóruma. Az 1961-ben Párizsban alapított szervezetnek mára 30 tagországa van, Magyarország 1996-ban csatlakozott. A szervezet első ízben 2000-ben adott ki környezetvédelmi jelentést hazánkról, a mostani a második ilyen átfogó értékelés.