FIDESZ.HU > Hírek > Zöld |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Óceánok is bekerülhetnek az energiaversenybe: hullámerőművek
|
|
Éveken keresztül reménykedtünk abban, hogy az óceán dagályaiból és hullámaiból is nyerhetünk energiát. Ilyenkor hatalmas, a tengerbe épített létesítmények jelentek meg képzeletünkben, melyek a világ energiaszükségletének jelentős részét el tudnák látni. |
|
Létrehozva: 2008. október 6., 17:29 |
E rendszerek létrehozásának technikai nehézségei eddig megakadályozták a megvalósítást. Tavaly egy hullám-erőmű elsüllyedt Oregon partjainál. A New York-i East River területén elhelyezett kísérleti apály-dagály turbinák lapátjai letörtek. Problémák jelentkeztek akkor is, mikor a tengerben próbálták rögzíteni a kígyószerű generátort Portugália közelében.
Az évekig tartó eredménytelenség elbátortalanította ugyan az óceánból nyerhető energia rajongóit, de nem állította meg őket. Újabban a rohamos iramban növekvő energiaárak által ösztökélve, új lökést kívánnak adni a felmerülő akadályok legyőzése érdekében e kutatásoknak, olvasható a New York Times-ban.
Egy skót vállalat, a Pelamis Wave Power az év végéig újra lendületbe akarja hozni azt a kisebb, Portugália partjainál elhelyezkedő hullám-erőművet, mely mellesleg a világ első ilyen erőműve, az eltörött rögzítés kijavításával. A Finavera Renewables, az a kanadai cég, mely nemrég újrahasznosította az Oregonnál elsüllyedt, 2,5 milliós hullám-energiát hasznosító berendezését, aláírt egy szerződést a Pacific Gas & Electric-kel arról, hogy 2012-ig Kalifornia partjainál energiát fognak termelni a számukra. Ezen kívül az East River-en, Manhatten mellett két újonnan elhelyezett, erősebb lapátokkal és forgórésszel ellátott turbina szolgáltatja az energiát egy fűszerbolt és egy parkoló számára a Roosevelt Szigeten.
"Persze frusztráló az, ha egy óceán-energiával foglalkozó cégnek azt kell mondania, hogy igen, a berendezés elsüllyedt" mondta Jason Bak, a Finavera vezérigazgatója. "De a technológiák fejlődése ezzel jár."
A Földön nagyjából 100 kis vállalat dolgozik azon, hogy a tenger energiájából elektromos áramot állítson elő. Számos közülük európai, ahol a kormányok sok pénzt fektetnek be ebbe az iparágba. A cégek a kormányokhoz hasonlóan arra számítanak, hogy a költségek az idővel csökkenni fognak. Mindemellett jelen pillanatban csak kevés energiát termelnek az óceán segítségével, kivéve néhány elszórt teszt-telepet.
Az East River-en van a legjobb eredményeket felmutató telep az Egyesült Államokban. Az ezt működtető cég, a Verdant Power már sok évet és millió dollárt szánt a lassú engedélyeztetési folyamatra. A vállalat ma már úgy gondolja, hogy tudja kezelni a letörött lapátok problémáját. Továbbfejlesztés után 30 turbinát szándékoznak elhelyezni az East River-en, legkésőbb 2010 tavaszáig, valamint más területeken is fejlesztéseket eszközölnek, például Kanadában és a nyugati parton.
Számos más új vállalkozás tervezi, hogy kereskedelmi célra óceán-erőművet létesít, mint Portugáliában, Oregonnál és Wales-nél, de még egyet sem építettek fel.
Az óceán-energiát két fő kategóriába lehet osztani, az apály-dagály jelenséget és a hullámot kihasználó technológiákra. A hullám-módszer, melyet a Finavera is alkalmaz, a víz fel-le mozgásából állítja elő az energiát. Az apály-dagály jelenségnél a szélkerekekhez hasonló turbinákkal fejleszti az elektromos áramot, ahogy a Verdant is teszi. (Van egy pár évtizede létező módszer is, melyet Franciaország és Kanada is alkalmaz, ahol gátrendszerrel érik el a dagályt. Ezek a rendszerek jóval nagyobb méretűek, mint a mostani, víz alatti technológiák.)
Létezik egy harmadik típus is, a hőenergiával működő, mellyel az óceán felszíne és mélye közti hőmérséklet-különbséget használják ki, ez főleg a trópusokon alkalmazható.
Az óceán-energia sokkal hatásosabb lehetne a szélenergiánál, mivel a víz közel 850-szer sűrűbb a levegőnél. Ezen kívül a hullámok és az apály-dagály jelenség könnyebben előre jelezhető, mint a szél.
A módszer hátránya, hogy a tengervíz sokkal jobban korrodálja a szerkezeteket, valamint drága víz alatti kábelekre van szükség az áram szárazföldre szállításához. Ezen kívül a rendszerek felépítése is költséges.
A legtöbb vállalat nem fektet be egyelőre az óceán-energiába, mivel még nem tartják kifizetődőnek, nem versenyképes a többi alternatív energiatermeléshez képest. A 2005-ös 8 millió dolláros befektetéshez képest tavalyra ez már 82 millióra nőtt, de ez még mindig nagyon csekély a napenergiához és a bioüzemanyagokhoz képest.
Talán egy pár éven belül sikerül kiküszöbölni ezeket a hátrányokat és egy valóban komoly ellenfelet kaphat a fosszilis energiákon alapuló energiaipar, de ehhez még sok kutatásra, és főleg sok pénzre lesz szükség. Így elő is állt az ördögi kör, amíg a komoly vállalatokat nem lehet meggyőzni ennek az iparágnak a lehetőségeiről.