Ahol nincs rend

Létrehozva: 2008. október 7., 07:24	nyomtat	küld

Tegnap több ember meghalt, huszonhatan megsérültek, sokan közülük életveszélyesen Monorierdőnél, amikor egy Budapest felé tartó személyvonat utolérte a vele egy irányba haladó intercityt. Az IC egy biztosítóberendezés hibája miatt állt le - egyelőre ennyit tudunk a részletekről. Illetőleg azt, hogy a monori rendőrkapitányság vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetése miatt indított eljárást. Ezek után huszadrangú hír, hogy lemondott Szabó Pál közlekedési miniszter és Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója. Mi sem természetesebb ennél.

Ha felidézzük az elmúlt évek közlekedési baleseteit, két dolgot állapíthatunk meg. Részint azt, hogy sok közülük halállal végződik, másrészt a balesetet kiváltó ok rendszerint műszaki probléma. Nem pusztán a vasúti tragédiákról beszélünk, hanem a diszkóütközésekről, az autópálya-karambolokról vagy éppen a főváros útjain bekövetkező katasztrófákról. Igen, a magyar fővárosban vagy bármelyik településen halállal járó közlekedési baleset, az katasztrófa. Különösen akkor, amikor tudjuk, hogy az oly sokszor fölemlegetett műszaki problémák mögött mi áll. Emberi mulasztás.

Ezen pedig nincs mit szépíteni. Nem is kell. Abban az országban, ahol nincs rend, biztonság sincs.

És közbiztonság sincs. Közlekedésbiztonság meg főleg nincs.

Hazánk - élve Fricz Tamás politológus szavaival - következmények nélküli ország. Jóllehet, nem szerencsés összemosni a tragédiát a fennálló politikai állapotokkal, de valahogyan mégiscsak látlelete annak, ami az országhatáron belül zajlik. Ebben az országban lényegében büntetlenül lehet eltulajdonítani köztéri kamerákat, kábeleket, létfontosságú műszaki berendezéseket. Nemrég egy mentőautót szedtek szét bűnözők.

A közállapotok olyanok, hogy "díjazzák" a tolvajbandákat, akik életmentő, létfontosságú berendezésekkel kereskednek. Ezek a bandák büntetlenül működhetnek: törhetnek-zúzhatnak, magas profittal üzemelhetnek. A rendőrségnek vagy éppen más bűnüldöző szervnek nincs rájuk kapacitása. Ebben az országban arra sincs kapacitása senkinek, hogy megjavíttassa a biztosítóberendezéseket. Itt, kérem, arra van kapacitás, hogy felszámolják a vasúti szárnyvonalakat, megszüntessék a települési postahivatalokat, felderítőbizottságok létesüljenek, és egyre több legyen a "védett személy". Momentán csuklyásokat keres a rendőrség.

Emlékeznek még a két évvel ezelőtti augusztus 20-i katasztrófára? Négy ember halt meg akkor. Mi lett a felelősökkel? Kik lettek a felelősök? Lemondott Szilvásy miniszter?

Szomorú, hogy egyre többen olyan rendet képzelnek el maguknak, amely pusztán a kerítésen belül létezik. Mintha Afrikában vagy Dél-Amerikában volnánk. Ott, ahol a fegyverek garantálják a biztonságot, az állam nem.

Minden ott kezdődik, amikor a megállóban kidobják a dzsipből a csikket, majd a cigarettásdobozt, végül a papírzacskót. Mi pedig tétlenül nézzük. Nem dobjuk vissza a szemetet.

Ahol nincs rend, ott nincs rend.