A Medgyessy-kormányt azonban nem lehet a szokásos szempontok, tehát szakmai kritériumok alapján megítélni. A Medgyessy-kormány ugyanis nem szokványos kormány, mivel annak tagjai között volt MSZMP-funkcionáriusok, PB- és KB-tagok vannak, hátterében pedig az általa átmentett hálózat és a szélsőséges balliberális média áll. Tevékenységét csak és kizárólag magasabb összefüggésben lehet megítélni.
Korábban úgy tudtuk, hogy a XX. század embere vagy diktatúrában vagy demokráciában él. A "rendszerváltozás" idején a naiv és jóhiszemű állampolgár azt hitte, hogy a diktatúrát demokrácia váltja fel. A Medgyessy-féle ügynökkormány azonban teljesen új politikai távlatokat nyitott számunkra. Megismerhettük az elmúlt egy évben, milyen a demokráciába csomagolt diktatúra. A hatalomgyakorlás eszközei az ismert egyéves példák szerint ugyanis csak a globális célok elérésében demokratikusak, a nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából azonban a kormány ténykedése értékelhetetlen, sőt a nemzeti érdekek érvényesülését ellenzéki vagy civil követelésre diktatórikusan akadályozza. A Medgyessy-kormányon - miután magyar kormányról van szó - azt kell számon kérni, mit tett le a magyar állampolgárok, az egyes társadalmi csoportok, Magyarország asztalára. Mit tett az egyén jobb, elviselhetőbb életkörülményeiért, a fiatalokért, az aktív rétegért, a nyugdíjasokért és más társadalmi rétegekért (az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az oktatásban dolgozókért, a vállalkozókért, stb.), mennyiben épült-szépült, gazdagodott országunk. Javult-e a lakosság mentális és egészségi állapota, megállt-e a népességcsökkenés, változott-e a vidék megtartó ereje. Vagy csak stagnálunk, foltozgatjuk az előidézett lyukakat, vagy netán szegényedünk (posta, vasút, stb. leépítések). Ha pedig így szemléljük az elmúlt évet, akkor ez egy negatív kormány, ennek ellentéte az országot gazdagító pozitív kormány.

Bíró Géza, Budapest - Magyar Nemzet
2003. június 27.