- Ön szerint mire vélhető az egyre nagyobb hullámokat verő lehallgatási ügy? A miniszterelnöknek nyilván kapóra jött Szilvásy György leleplezése az UD magánbiztonsági szolgálatról. Nem gyanús mégis, hogy néhány Fidesz-vezető rendszeresen konzultált az UD "szakértőivel"?

- Nekem ez a történet arról szól, hogy ma Magyarországon törvényellenesen lehet lehallgatni embereket, de tegyük hozzá, országgyűlési képviselőket is. Engem, mint a külügyi bizottság elnökét, már 2005-ben, a hírhedt "Mucuska-ügyben" sem arról tájékoztattak, hogy vigyázzak, mert adott esetben feltételezett román kémek kerülhetnek a környezetembe, hanem politikai szándékból megvádoltak, hogy rendszeres viszonyt ápolok egy olyan nővel, aki egyébként gyanús, és intim viszonyt tartott fenn több miniszterrel. A Mucuska-ügy után jött Laborc Sándor kinevezése a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére. Ő hat évet töltött a KGB-nél 1983 és 1989 között. Ebben olyan fokú kockázatot látott az ellenzék, hogy - nem lévén más eszköz - kivonult az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságából. Most pedig azokat az információkat, amelyeket a nemzetbiztonsági szervezetek törvénytelenül fölhalmoznak, nem semmisítik meg a törvényes eljárásoknak megfelelően, hanem politikai célra hasznosítják. Ennek a jelenségnek az igazi kockázata az, hogy eltűnik a nemzetbiztonsági szolgálatok működésének legfontosabb előfeltétele, a közbizalom.

- Laborc kinevezése miatt azért mintha túlságosan is aggódtak volna, még a NATO helyett is. Ott nem igazán okozott traumát az NBH-főnök előélete.

- Nem jól tudja. A megfelelő titkosszolgálati csatornákon egyértelmű jeleket adott le a NATO. Nyilvánvaló, hogy a szövetség működőképességébe nem fér bele, hogy ezt nyilvánossá tegye. Ám a figyelmeztetéseket tartalmazó dokumentumok a magyar állami szerveknél megtalálhatók.

- Visszatérve a mostani lehallgatási ügyre, a hivatalos indoklás szerint Demeter Ervint és Kövér Lászlót nem szándékosan hallgatták le, ők csak beleestek a szórásba.

- Az érintett képviselőket azonnal tájékoztatni kellett volna, hogy bocs', nem önöket akartuk lehallgatni. Ráadásul a keletkezett információkat, amennyiben azok bűncselekmény felderítésében nem játszanak szerepet, azonnal meg kellett volna semmisíteni. Most viszont ezeket az információkat használja fel Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, hogy megvádolja a Fideszt: gyakorlatilag mi hallgatjuk le a titkosszolgálatokat. Ez abszurd.

- Demeterrel és Kövérrel szemben, akiket a kormány támad, az utóbbi időben ön - és a Fidesz külpolitikájának meghatározásában ugyancsak fontos szerepet játszó Martonyi János és Bába Iván - a Magyar Nemzet céltáblája lett. A lap megvádolta önöket, hogy atlantistábbak Amerikánál. Zavarja ez a fordulat?

- A Magyar Nemzet ominózus cikkében igazán az volt kifogásolható, hogy fideszes külpolitikusok személyi integritását kérdőjelezte meg, amikor Amerika iránti "elfogult álláspontjukat" indokolta. Ez elfogadhatatlan. Egy általánosabb problémát is felvet a vita: mi az oka a magyar jobboldalon tapasztalható Amerika-ellenességnek, EU-ellenességnek, globalizmusellenességnek? Ennek egyrészt történelmi magyarázata van, levezethető Trianonból, Jaltából vagy az 1956-os cserbenhagyás élményéből. Másfelől, a kilencvenes években, különösen az Egyesült Államokban, kialakult az a prekoncepció, hogy Közép-Európában a posztkommunista politikai képződmények jobban szolgálják az átmenethez szükséges stabilitást, mint a nemzeti, polgári vagy kereszténydemokrata hátterű szervezetek.

-Tény, hogy a kommunista érából magukat átmentett politikusoknak már bejáratott kapcsolataik voltak a nyugati vezetőkhöz, de az is, hogy a jobboldalon szélsőséges irányzatok is megjelentek. Ez nem indokolta az amerikai előítéleteket?

- Szerintem leginkább az számított, hogy a posztkommunista elit jeleskedett a nyugati érdekek kritikátlan kiszolgálásában - tekintettel arra, hogy a legitimitása gyenge lábakon állt. Azután persze lassan változni kezdett az amerikai külpolitikai gondolkodás. Ehhez az is hozzájárult, hogy amikor 2001 után a putyini Oroszország kezdte feléleszteni kelet-közép-európai hálózatait - és itt nem csupán a titkosszolgálatokra gondolok, hanem szélesebb értelemben véve a szocialista időkben ápolt kapcsolatokra is -, a hatalmon lévő posztkommunista pártok közül többen átértékelték nyugati orientációjukat. Magyarország mellett Szlovákia eklatáns példája ennek.

- A szlovákiai vezetés Magyarországgal szemben sem palástolja ellenséges érzelmeit. A Bem rakparton meg is elégelték a magyar kisebbség vegzálását: a budapesti szlovák nagykövetet bekérette Göncz Kinga, jelezte, hogy szükség esetén az EU-hoz fordul Magyarország. Tudja a Fidesz ebben támogatni a kormányt?

- Szlovákiában a magyarellenesség irracionális méreteket öltött, ami egyenes következménye annak, hogy a szlovák hatalom fasisztoid pártot emelt kormányba. Északi szomszédunk felrúgja a demokratikus elveket, szembefordul az emberi és a kisebbségi jogok egyetemes normáival, és ezzel veszélyezteti a régió stabilitását. Helyes lépés volt a szlovák nagykövet bekéretése. Ha a kormány következetesen fellép a magyarellenes uszítással szemben, abban támogatni fogjuk.

- Különös a hasonlóság a magyarellenes szlovákok és a magyar jobboldal bizonyos csoportjai között: mindkét táborban meglehetősen sokan táplálnak Nyugat-ellenes érzelmeket. Nem látja ezt problematikusnak a Fidesz szempontjából?

- A magyar jobbközép a jelenlegi kihívásokra kétféleképpen reagálhat. Vagy egyfajta hagyományos, sérelmi politizálást folytatunk, megharagszunk a világra, az Egyesült Államokra, és rokonszenvezünk az Amerikával szemben fellépő diktatúrákkal, így Chavezzel, relativizáljuk a kínai emberjogi helyzetet. Találkozhatunk a hazai jobboldali médiában és politikai diskurzusban ezekkel a véleményekkel, de ezek nem többségiek. Vagy pedig - ezzel szöges ellentétben - megpróbáljuk segíteni a nyugati döntéshozók térségértelmezését és politikáját. Én ezt az utat tartom helyesnek és járhatónak. Ez a Fidesz hivatalos politikai irányvonala is, amit rajtam kívül természetesen oszt Orbán Viktor és Navracsics Tibor is.

- "Magyarországnak energiára van szüksége, nem arra, hogy Németh Zsolt elzárja a csapokat" - idézet a Magyar Nemzet már említett cikkéből. Arra utal, hogy ön - April Foley budapesti amerikai nagykövettel együtt - szorgalmazta, függesszék fel a tárgyalásokat az oroszokkal a Déli Áramlatról. amíg nem oldódik meg a grúz-orosz vita. Biztos, hogy ön méri fel jól a kockázatokat?

- Senki sem akar csapokat elzárni, de alapvető nemzeti érdekünk, hogy csökkentsük függőségünket az oroszoktól. Ha az amerikaiak történetesen olyan állásponton vannak, ami összhangban van a magyar nemzeti érdekkel, akkor azt nekünk üdvözölnünk kell. A Nabucco gázvezeték a Déli Áramlattal szemben valódi alternatívát jelentene. A két gázvezeték azonban nem kiegészítené, hanem kizárná egymást, már csak azért is, mert az orosz politika foggal-körömmel küzd a Nabucco megvalósítása ellen. Ilyen értelemben ebben a kérdésben szerencsére az amerikaiak álláspontja egybeesik a Fideszével. Ugyanakkor a magyar kormány az amerikaiakétól eltérő álláspontot képvisel. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági Minisztérium államtitkára nemrég kijelentette: nincsenek racionális érvek a tárgyalások felfüggesztése mellett, amit "egyes amerikaiak" szorgalmaznak. Az amerikai álláspontot "geopolitikai játszmaként" állította be. Ezzel mi nem értünk egyet.

- Kétségtelen, hogy a magyar kormány egyensúlyozni próbál: januárban Nabucco-konferenciát szervez, de ragaszkodik a Déli Áramlattal kapcsolatos tárgyalások folytatásához is. Annál inkább, mert az utóbbi előkészítése gyorsabban halad, az államközi szerződéseket is aláírták már.

- Szeretnék egy félreértést eloszlatni: a Déli Áramlat nem tart előrébb, mert - ellentétben a Nabuccóval - kérdéses például a nyomvonala és a költségvetése. Emellett Moszkvának még meg kell győznie Ukrajnát, engedje át tengeri területein az őt hátrányosan érintő vezetéket. Ráadásul hamarosan meg lehet kötni az államközi egyezményt a Nabucco vonatkozásában is. Erről tájékoztatta nemrég Bayer Mihály, a kormány által kinevezett "Nabucco-nagykövet" a parlament külügyi bizottságát.