Az Európai Unió országai közül már csak Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia nem ismeri el Koszovót. Világszerte máig 48 állam jelentette be, hogy elismerik az albán lakosságú terület elszakadását, de az olyan nagyobb államok, mint Oroszország, az Egyesült Államok, Kína vagy India (egyelőre) nem tettek hasonló bejelentést.

Szerbia továbbra is kategorikusan elutasítja Koszovó függetlenedését, és továbbra is a szerb állam részeként tekint a tartományra. Belgrád bejelentette: minden jogi és diplomáciai eszközt felhasznál, hogy megakadályozza Koszovó elszakadását, a szerb kormány a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult a történtettek kapcsolatban.

Miután az elismerés csak részleges, Koszovó továbbra sem küldhet missziót az Európai Unióhoz, továbbá megvalósíthatósági tanulmányt sem kezdeményezhet egy jövőbeli Stabilitási és Társulási Megállapodás reményében.

Az EU rendőri és igazságügyi koszovói missziója, az EULEX mindeközben folyamatosan veszi át a Koszovó feletti nemzetközi felügyeletet az ENSZ-től, melyet Szerbia hevesen ellenez. Borisz Tadics szerb elnök egy interjújában elmondta: nem tartja kizártnak a tartomány felosztását. A politikus szerint erre azonban csak "végső esetben" kerülhet sor, ha már minden más lehetséges megoldást kizártak.