A díj egyben annak belátása is az Európai Parlament részéről - teszi hozzá Gál Kinga -, hogy az unióban nincs minden rendben az alapjogok, az emberi jogok területén. A magyar képviselő az utóbbi években sokat tett a határokon túli magyar közösségek problémáinak megismertetéséért is, s úgy véli, hogy az EP-ben ma már kezdik megérteni a problémák lényegét. Sok értetlenséggel találkozott azonban munkája során, elsősorban amiatt, hogy a régi tagországok ezeken a feszültségeken már túljutottak, a kérdések másként merülnek fel, a figyelem inkább a bevándorlók beilleszkedésére, vagy a menekültekre irányul.

Azt kellett és kell elmagyarázni, hogy az új tagállamok a múltból hurcolnak magukkal sok-sok vitát, ellentétet, rossz szemléletet, beidegződést, amelyek nem tűntek el az unióba belépéskor, bármily szigorú vizsgán kellett is megfelelni. S abban, hogy ma már az új tagállamok gondjaiba is képesek beleélni magukat a képviselők, nagy szerepe van annak is, hogy a Gál Kinga, s más magyar képviselők nemcsak politikai, hanem emberi kapcsolatot is tudtak teremteni a régi tagállamokból érkezett kollégáikkal.

A díjban megfogalmazódott annak elismerése is, hogy Gál Kinga fáradhatatlanul sürgette az alapjogi ügynökség létrehozását, amely Bécsben nemrégiben megkezdte munkáját. Ez a budapesti technológiai központhoz hasonló jogállású uniós intézmény, de az emberi jogok érvényesülésével foglalkozik.

Mint lapunk kérdésére elmondta, a néppárti magyar képviselő tevékenysége fontos eredményének tekinti, hogy az erdélyi magyar közösségről több parlamenti állásfoglalás született, amelyek hivatkozási alapok is lehetnek arra, hogy az ügyeket a lehető legalacsonyabb szinten kell kezelni, s e véleményekben az autonómia csírája is megjelenik. Hasonlóképpen, a vajdasági magyarok helyzetét sem kell ma már hosszasan magyarázni, ha sorsuk szóba kerül. - Akik védelemre szorulnak, azoknak a legnagyobb segítség a nyilvánosság, mert a felvetett kérdésekre választ kell adni, nemzeti vagy uniós szinten - hangsúlyozta Gál Kinga.