Az amerikai székhelyű szervezet sürgeti, hogy hozzanak létre egy globális korai előrejelző rendszert, amely felhasználná a nyugati tudományt és az őslakos népek tudását és tapasztalatát, így időben figyelmeztetni tudnának a potenciális veszélyre.

William Karesh, a WCS globális egészségügyi programjainak igazgatója a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) barcelonai konferenciáján mutatta be a jelentést, hangsúlyozva, hogy a betegségek terjedésében szerepet játszik a csapadék és a hőmérséklet változása - bár még nem tudják pontosan megmagyarázni, hogyan.

A szervezet elsősorban a "piszkos 12" miatt aggódik, amelyek valószínűleg gyorsabban terjednek majd a globális felmelegedés következtében:

>b

Ha gyakoribbak lesznek a viharok, akkor a költöző madarak összezavarodhatnak, letévednek a megszokott útvonalról, és olyan helyekre szállnak, ahol korábban nem jártak - ott pedig kontaktusba kerülnek az őshonos madarakkal.

Babesiosis

Az újabban kutyás körökben ismertté vált, kullancs által terjesztett betegség, amelytől az állat vizelete "véressé" vagy csokoládébarnává színeződik. Okozója a babesia canis nevű egysejtű parazita, ami a kutya vörösvérsejtjeiben élősködik. Ha az állatot nem kezelik, néhány nap alatt elpusztul.

A klímaváltozást okolják azért, hogy a kór átterjedt Kelet-Afrikában az oroszlánokra és a bivalyokra, és félő, hogy egyre gyakrabban veszélyezteti majd az embert is.

Kolera

A vizek felmelegedése sokat segít a kór terjedésében, a globális felmelegedés következtében járványok törhetnek ki.

Ebola

A kór terjedését valószínűleg elősegíti a csapadékmennyiség változása. Halálos a csimpánzok, a gorillák és az emberek számára is.

Paraziták

Az emelkedő hőmérséklet és a gyakoribb esőzés megkönnyíti a túlélést a bélben és a többi belső szervben élő paraziták számára. A probléma egyre súlyosabb az állatvilágban és az emberek között is.

Lyme-kór

Az életmód megváltozása miatt a fehérfarkú őz és a fehérlábú egér észak felé költözik - és viszi magával az Egyesült Államokból Kanadába a kórt terjesztő kullancsokat.

Pestis

Halálos kimenetelű az emberek és az állatok számára is; a rágcsálók és a bolhák terjesztik, amelyek a melegedéssel együtt hódítanak meg újabb életteret.

Vörös dagály

Az e néven elhíresült algavirágzás végzetes lehet az emberek számára is, mert az algák brevetoxint, domoic-savat és saxitoxint termel. A brevetoxin elpusztítja a halakat, tengeri teknősöket, madarakat és az olyan emlősöket, mint a manátusz, amelyeknek tönkreteszi a tüdejét. A levegőben terjedő brevetoxin a szakértők szerint az emberre is hasonlóan hat - az vérezni kezd. Halált ugyan embernél nem okoz, de alaposan legyengíti az immunrendszert.

A domoic-sav az agyat támadja meg, a saxitoxin pedig paralízist okoz.

Rift-völgyi láz

A betegség általában az esős évszakban szokott pusztítani, az ekkor elszaporodó szúnyogok miatt, amelyek a kórt a vírusgazdaként szolgáló háziállatokról viszik át az emberre. A betegségnek komoly egészségügyi, élelmiszerbiztonsági és gazdasági hatása van, különösen Afrikában és a Közel-Keleten.

Álomkór

A más néven tripanoszómiázist a cecelégy terjeszti, és egy egysejtű parazita, a tripanoszóma okozza. Agyvelő- és agyhártya-gyulladást okoz. Évente 20-25 ezer új betegséget regisztrálnak, naponta 100-120 halálos áldozata van a kórnak. A kelet- és nyugat-afrikai térségek betegsége, de a globális felmelegedés következtében a cecelegyekkel együtt terjed.

Tuberkulózis

Ha az ember megissza a fertőzött tehenek tejét, elkaphatja a tuberkulózist. Ahogy a felmelegedés következtében kiszáradnak a folyók, egyre több lesz a fertőzött állat a fejlődő országokban, mert kénytelenek együtt inni a vadállatokkal.

Sárgaláz

A moszkitók terjesztik, amelyek a szakértők előrejelzései szerint egyre újabb területeket hódítanak majd meg a csapadékmennyiség és a hőmérséklet változása miatt.