Példa nélküli kamatlábcsökkentés

"A pénzügyi válság közelmúltbeli fokozódása megnövelte a lassabb növekedés irányába mutató kockázatokat, így tovább enyhítette az árstabilitást övező felfelé mutató kockázatokat," írta a központi bank tegnapi (október 8.) állásfoglalásában.

A döntés egy példa nélkül álló lépéssorozat része, mely során a világ hat legfontosabb központi bankja, köztük az Egyesült Államokbeli Federal Reserve és a brit Bank of England, egyszerre hajtották végre a vészhelyzethez alkalmazkodó, fél százalékpontos kamatlábcsökkentést.

Ennek eredménye képpen az EKB kamatláb 4,25 százalék helyett most 3,75 százalékon áll, a kilencszeri egymást követő emelés után (EurActiv.com 04/07/08), míg a Federal Reserve csökkentése után az Egyesült Államokban 1,5 százalékos a kamatláb.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke elmondta, hogy az együttműködésben végrehajtott akció a bizalom helyreállítását szolgálja. Az EKB azt is bejelentette, hogy tegnaptól kezdve hajlandó az eurozóna bankjainak korlátlan likviditást biztosítani az EKB heti aukcióin, minden olyan licitre, amely a hitelek hozzáférhetőségének javítását szolgálja.

Az első jelek szerint azonban a tömeges kamatlábcsökkentés nem tett eleget a hozzá fűzött reményeknek, az európai és az amerikai pénzpiacok továbbra sem csillapodnak. A tőzsdék mindenhol esést mutatnak, ahogy a recessziótól való félelem eluralkodik a szereplőkön.

Az európai munkáltatók szervezete, a BusinessEurope ugyanakkor üdvözölte a lépést. A szervezet képviselői szerint ez volt "a növekvő pénzügypiaci zavarok, csökkenő infláció és növekvő bizalmatlanság között a legmegfelelőbb döntés".

"Ez a közös beavatkozás azt mutatja, hogy az EKB és a világon jelen lévő társai minden szükséges lépést meg fognak tenni annak érdekében, hogy kézben tartsák a válságot. A megbízhatóság üzenetét közvetíti, nem csak a pénzügypiacok és a bankok, hanem a vállalatok és az állampolgárok felé is," állapították meg. A BusinessEurope felszólította továbbá az európai kormányokat, hogy küldjenek "egyértelmű jelet a közös európai válságkezelésről" és a szükséges területeken szigorítsák a szabályozást.

Új csoport vezeti az uniós válaszadást?

Az Európai Unió sok kritikát kapott elmúlt időben, amiért képtelen volt gyors és hatékony választ adni a válságra. José MAnuel Barroso Bizottsági elnök tegnap az Európai Parlamentben tett felszólalásában bejelentette, szándékában áll egy "állandó pénzügyi válságkezelő csoport" felállítása a biztosok testületén belül. A csoport feladata lenne meghatározni azokat a területeket, ahol további szabályozásra, vagy a meglévő szabályozás módosítására lenne szükség. A csoportot maga Barroso vezetné, de tagja lenne Joaquin Almunia gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó biztos, Neelie Kroes versenypolitikai biztos és Charlie McCreevy belső piaci biztos is.

Az EU testületet segíti majd egy új független "magas szintű csoport" (High Level Group - HLG), melyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi elnöke, Jacques de Larosière vezet majd.

"Egy reflexiós folyamatot kell indítanunk, hogy megtaláljuk a közös alapokat," magyarázta Barroso. A Bizottság elnöke hozzátette, hogy jelenleg is az asztalon fekvő javaslatok, mint a Solvency II (EurActiv.hu 2008.10.07) és a tőkekövetelményekről szóló irányelv (EurActiv.hu 2008.10.02.), "a számunkra szükséges szigorú minimum". "Ugyanakkor meg vagyok róla győződve, hogy ennél sokkal messzebbre kell majd jutnunk," hangsúlyozta Barroso.

Az elnök azt is megerősítette, hogy a Bizottság a jövő héten új szabályokat javasol majd a könyvelés és a hitelbesoroló ügynökségek ellenőrzése terén.

Martin Schulz, a szocialista képviselőcsoport vezetője bírálta a Bizottságot, amiért az túl keveset tesz és túl későn. "A Parlament már évekkel ezelőtt követelte a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso által ma bejelentett válságkezelési eszközök életre hívását," hangsúlyozta Schulz, majd hozzátette: "Évek óta azt hallgatjuk, hogy a piac majd kilöki a nem odaillő elemeket és, hogy majd egy nap mindnyájan nyerünk a piacon. Nos, most ég a ház."

Tabajdi Csaba az európai szocialisták magyar képviselője felszólalásában elmondta, hogy a magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc "2008 februárjában javasolta egy egységes európai pénzügyi felügyelet és egy egységes felügyeleti szabálykönyv kialakítását, tekintettel a nemzetközi pénzügyi piacok zavaraira. Sajnos a márciusi tanácsi ülésen ez nem kapott többséget". Tabajdi szerint a jövő heti Európai Tanácson vissza kell térni erre a javaslatra.

Becsey Zsolt néppárti magyar képviselő a szolidaritást és a közös európai felelősséget hangsúlyozta. Véleménye szerint az EU-nak garantálnia kellene az összes lakossági betétet. A képviselő szerint ez javíthatná az Unió megítélését a közép-európai országokban.

Az IMF sötét jövőt jósol

Mintha csak meg kívánná erősíteni Schulz szavait, a Nemzetközi Valutaalap tegnap az utóbbi idők egyik legpesszimistább előrejelzését mutatta be. E szerint a világgazdaság "egy nagy lejtő előtt áll," az Egyesült Államok és Európa pedig vagy már benne vannak, vagy éppen a recesszió előtt állnak, miközben a fejlett pénzügyi piacokon tombol "az 1930-as évek óta látott egyik legveszélyesebb pénzügyi sokk".

Az IMF vezető közgazdásza, Olivier Blanchard arra figyelmeztetett, hogy a válság hatásai lassan kihatnak a fogyasztókra és a vállalatokra is. Blanchard hozzátette, hogy a pénzügyi feltételek minden valószínűség szerint "nagyon bonyolultak" maradnak, még akkor is, ha az amerikai és az uniós intézkedéseknek sikerült a pénzügyi feltételeket stabilizálni és a további következményeket elhárítani".