"Mi is a tiszta energiatermelést támogatjuk, de csak reális határidővel" - közölte egy lengyel diplomata, utalva az unió emisszió-kereskedelmi rendszerének reformját célzó tervekre, melyek az unió klímaváltozás elleni programjának sarokkövét képezik.

Az új rendszerben az EU tagállamok kormányai nem adhatnának ki ingyenes kibocsátási engedélyeket, azaz az energiaipari cégek 2013-tól kizárólag nyílt árverésen vásárolhatnák meg a szén-dioxid-kibocsátási engedélyeket. Lengyelország szerint a reformterv figyelmen kívül hagyja az országok jelenlegi helyzetét, és kárt okozhat a lengyel gazdaságnak. A lengyel energiatermelés ugyanis 95 százalékban a szénre épül.

"2013-ban még nem léphetünk be egy ilyen rendszerbe"- mondta egy illetékes diplomata, aki egy "fokozatos átállási stratégiát" tart szükségesnek - egy olyan megközelítést, mely az energiatermelőket fokozatosan terelné az árvereztetési rendszer felé, mely csak 2020-tól válna kizárólagossá.

"Nem tudunk ilyen mérvű befektetéseket végrehajtani a következő öt évben... de ez nem jelenti azt, hogy semmit sem fogunk tenni"- mondta a lengyel szakértő, összefoglalva a lengyel álláspontot.

A francia elnökség "rövid, de tartalmas" vitára számít a kérdésben az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, ahol többek között olyan jelentős kérdések is terítékre kerülnek, mint a globális pénzügyi válság, vagy a bevándorlás.

E heti nyilatkozatában Donald Tusk lengyel miniszterelnök az energiakérdést a jelen gazdasági kilátásaival kapcsolta össze, mondván, "a nemzetközi pénzügyi válság szükségessé teszi, hogy felülvizsgáljuk az energia- és klímapolitikát a legújabb fejlemények fényében. Napjainkban ugyanis az EU tagállamai nem fogadhatnak el olyan intézkedéseket, melyek az energiaárak növekedését eredményezhetik."- monda az AFP hírügynökségnek.

Lengyelországnak időközben sikerült egy kisebb koalíciót építenie álláspontja köré, amelyet Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia is támogat. Bennfentesek azonban nem titkolták: a csoport összetétele még változhat.

"Egyes jelentések szerint némely tagállamban az energiatermelők már beépítették áraikba az árvereztetési rendszerrel járó költségeket" - tette hozzá egy nyilatkozó diplomata, hangsúlyozva, hogy amennyiben ezek az információk beigazolódnak, úgy nincs szükség a szektor védelmét szolgáló fokozatos bevezetésre.

A teljes árvereztetésből származó bevételek a tagállami költségvetéseket gazdagítják majd.

Az Európai Parlament is a 2013-as teljes kvótaárvereztetés mellett látszik állást foglalni, összhangban a Bizottsággal. Brüsszel reméli, hogy az új kibocsátás-kereskedelmi rendszer hozzásegíti az EU 27 tagállamát a tavaly márciusban deklarált cél eléréséhez, mely 20 százalékkal csökkentené szerint az európai szén-dioxid-kibocsátást 2020-ra.