A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legújabb vörös listáján az emlősök 21, a madarak 12, a hüllők 31, a kétéltűek a kétéltűek 30, a halak 37 százaléka szerepel 2008-ban. Ez azt jelenti, hogy leginkább az élőhelyek rohamos pusztulása miatt az állatfajok 26 százaléka sodródott a kipusztulás szélére - mondta el a FigyelőNetnek Kiss Mónika, a WWF Magyarország kommunikációs munkatársa. A lista 44 838 fajt sorol fel, melynek 38 százaléka tartozik abba a különösen veszélyeztetett csoportba, amelyeket kihalás fenyeget.

Hazánkban félszáz faj van veszélyben

A természetvédelem sikerét jelzi, hogy a tavalyihoz képest 36 faj került "alacsonyabb kategóriába", vagyis fennmaradásuk egy fokkal biztosabb. Ilyen például az emlősök közül a rozsomák, az európai bölény és a szürke bálna. A visszatelepítési programok segítségével élhet tovább a vadonban például a feketelábú görény valamint a vadló is. Az afrikai elefántok száma is nőtt az utóbbi időben, mivel a hatóságok egyre szigorúbb intézkedéseket hoznak az elefántcsont-kereskedelemről.

Rossz hír ugyanakkor, hogy 143 faj felfelé lépett a listán, vagyis túlélési esélyeik romlottak. Közéjük tartozik az ismertebb emlősök közül például a leopárd, a halászmacska és a tasmán ördög. Magyarországról 48 faj szerepel az IUCN táblázatában, két emlős, kilenc madár, egy hüllő, kilenc hal egy puhatestű, 25 rovar és egy növény - sorolja Kiss Mónika.

Rossz állapotban vannak a vizes élőhelyek

Ugyancsak veszélyeztetetté vált a vizes élőhelyek csökkenése miatt a Délkelet-Ázsiában élő halászmacska, valamint a kaszpi fóka is. Utóbbinak a populációja az utóbbi tíz évben 90 százalékkal csökkent a túlzott vadászat és az élőhelyek zsugorodása miatt.

A politikusoknak is figyelmeztetés a lista

A vörös listára került fajok felsorolásából kiderül, hogy az élőhelyek csökkenése és eltűnése, a természet kizsákmányolása, a szennyezés és a klímaváltozás miatt csappan meg leginkább a fajok és azok egyedeinek száma. A világ emlőseinek mintegy 40 százaléka kénytelen beérni kisebb élettérrel, ezeknek az állatoknak legtöbbje Közép- és Dél-Amerikában, Nyugat-, Kelet és Közép-Afrikában, Dél-, és Délkelet-Ázsiában, valamint Madagaszkáron él.

Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója szerint minél többet várunk, annál nehezebb lesz a fajokat a kihalástól megmenteni. Tudjuk, hol, milyen fajok veszélyeztetettek, ismerjük a fajok számára leginkább veszélyes tényezőket: nem nézhetjük az eseményeket tétlenül. Ezért kell a vörös listát a hatóságoknak, a kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek a döntéshozatalnál figyelembe venni - teszi hozzá a szakember.