A világ számos országában tevékenykedő WCS nagy hangsúlyt fektet a vadon élő állatok életkörülményeinek és egészségi állapotuknak feltárására, megfigyelésére. Ezen tevékenységük során az utóbbi években arra lettek figyelmesek, hogy a különböző járványok a kitörésüket követően mind messzebbre és messzebbre jutnak el, mint az azt megelőző években.
A kutatók egyre biztosabbak abban, hogy a problémának az éghajlatváltozásra visszavezethető okai vannak. "A vadon élő állatok megbetegedései szoros összefüggésben állnak az ökoszisztémával, amiben élnek. Ezt számos környezeti tényező befolyásolja, így az éghajlatban végbemenő legcsekélyebb elváltozások is messzemenő következményekkel járhatnak a betegségek kialakulásának és terjedésének szempontjából" - nyilatkozta Steven Sanderson, a WCS vezetője.
A globális felmelegedés következtében a vízfelszínek párolgása fokozódik és Földünk légkörébe a víz fizikai-kémiai tulajdonságai miatt egyre több nedvesség képes elraktározódni . Ez a vízkészlet állandó körforgásában van, tehát egyes területeken több eső esik, míg máshol -mivel a csapadék eloszlása nem egyenletes- a csapadék-utánpótlás hiánya és a kipárolgás következtében elsivatagosodás történik.
A "halálos tizenkettő" legtöbb tagja sok más vírushoz és fertőzéshez hasonlóan közvetve vagy közvetlenül kedveli a nedves környezetet, így az éghajlatváltozás fent említett eredményeként előfordulási valószínűségük megnövekszik a csapadékosabb térségeken.
A járványszerű betegségeknek rendszerint jelentős negatív gazdasági következménye is van, hiszen az emberek hosszabb időre kiesnek a termelésből, megfelelő egészségügyi ellátás nélkül (ami az említett területekre sajnos fokozottan jellemző) akár bele is halhatnak betegségeikbe, valamint a haszonállatok tömeges kényszerű kiirtása is gyakori. A WCS jelentésében olvasható, hogy "...a járványszerű betegségek (beleértve a madárinfluenzát és a SARS vírust) az 1990-es évek közepétől kezdve 100 milliárd dollár veszteséget okoztak a világgazdaságnak."
Az állatvilágban terjedő járványok figyelemmel kísérése lehetőséget nyújt az emberre is veszélyes betegségek elterjedésének megakadályozásában. Ilyen és ehhez hasonló globális 'monitoring' rendszerek kialakítását szorgalmazza a WCS az eddigi projektjeik sikerességére alapozva.
Példaként említik a Kongói Köztársaság esőerdeiben élő falvak közötti információs hálózat létrehozását, melynek következtében jelentősen lecsökkent az ország északi részén élő lakosság Ebola vírus általi fertőzöttsége. Korábban ugyanis az elpusztult gorillákat és csimpánzokat a helyi vadászok rendszerint magukkal vitték falvaikba, megfertőzve ezzel saját lakóközösségeiket. Mára már megtanulták, hogy ez milyen veszéllyel fenyeget.
Hasonló programot hoztak létre Dél-Amerikában, ahol az egyre nagyobb területeket érintő gyakori csapadék következtében fokozódó veszélyt jelent a sárgaláz. Itt vakcinákkal oltják be az embereket, megelőzve, hogy a főemlősöket fenyegető vírus feltételezhető gócpontjától az átterjedjen a lakosságra.
Mindezekből is jól látszik, hogy egy viszonylag kis horderejű, ugyanakkor jól irányzott, ésszerű beavatkozással milyen hatalmas változásokat lehet előidézni. A 'gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!' elv fenti alkalmazásának eredményeként például emberek tízezrei menekülnek meg az értelmetlen haláltól és válnak remélhetőleg hasznos tagjává az emberiségnek.