Az állam-, illetve kormányfők tanácskozásán az eredeti tervek szerint a gazdasági és pénzügyi helyzet áttekintése mellett meg kellene vitatni a lisszaboni szerződés kilátásait, az európai bevándorlási és menekültügyi paktumot, a napirenden levő energetikai, illetve éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket, valamint a grúziai helyzetet. A pénzügyi válság azonban immár olyan méreteket ölt, hogy alighanem elviszi majd a csúcstalálkozó vitára szánt időkeretének zömét.

Lisszabon tekintetében úgyis az a helyzet, hogy az írek jelezték: még nincsenek kész javaslataik arra, miként lehetne kijutni a zsákutcából, amelybe a júniusi elutasító írországi népszavazással került a reformszerződés ügye. A bevándorlási és menekültügyi paktumot várhatóan simán, minden vita nélkül elfogadják majd. Az energetikai, illetve klímaváltozási csomagnak ezzel pontosan ellentétes okokból - a közös álláspont nagy fokú hiánya miatt - van jó esélye arra, hogy csak kevés időt szánjanak rá a mostani csúcson.

A pénzügyi válságot illetően diplomáciai források szerint várható, hogy a csúcstalálkozón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újra felveti majd az európai szintű pénzügyi felügyelet megteremtésének javaslatát. Hogy azonban hová esnek majd a csúcstalálkozó "válságügyi" hangsúlyai, azt nyilvánvalóan az euróövezeti országok váratlanul összehívott vasárnapi csúcstalálkozóján készítik elő. Uniós diplomaták nem zárják ki, hogy amennyiben valamilyen nagy európai intézkedéscsomag körvonalazódna a hitelválság elleni közös fellépés jegyében, akkor az uniós pénzügyminiszterek kedden ismét összeülhetnek.

A csúcstalálkozót megelőző külügyminiszteri tanácskozás a fent említett kérdésekben is szóba jöhető kormányközi előkészítő fórumnak számít, ám a külügyminiszterek inkább a csúcs utolsóként említett nagy témájában, a grúziai kérdésben illetékesek igazán.