Szalad fűhöz-fához

A vonatszerencsétlenség utáni sajtótájékoztatóján még az idegi összeomlás szélén álló ember benyomását keltette. Alig telt el egy hét, és most újra itt van ő, az egész ország, sőt a válsággal sújtott egész világ megváltására tettre készen, itt van ő, Gyurcsány Ferenc. Ő, aki egyedül képes arra, hogy megmentse a hazát.

Létrehozva: 2008. október 13., 08:15	nyomtat	küld

Szemmel látható a politikus meggyőződése, hogy csak neki van elképzelése és akár hetente frissülő, újabbnál újabb programcsomagja, amely egyszer száz lépésből, máskor csak tizenkét pontból áll, mint az úttörőké. Már képtelenség számon tartani a jobbnál jobb terveket az ország felvirágoztatására, hol Új Magyarország címen hirdeti meg nemzetvédő javaslatait, most éppen a nemzeti felemelkedés érdekében szólítja meg a "hazafiakat". Ő, a mi országmentő miniszterelnökünk, ő, Gyurcsány Ferenc. Áldassék az ő neve. Most széles körű összefogást sürget. ("Ez a harc lesz a vé-ég-ső, csa-ak ösz-sze-fog-ni hát!") Most, amikor szinte óránként kellene reagálni a világgazdasági válság hazánkat érintő hatásaira, ő 2020-ig tartó hosszú távú stratégiai terveken ábrándozik, és most a kiegyezés szellemi atyjának, Deáknak képzeli magát, amikor a nemzeti felemelkedés stratégiai programja atyjának szerepében tetszeleg.

Közben pedig szalad fűhöz-fához. Szövetségesül szólít mindenkit, akit még valamennyi közmegbecsülés és közbizalom övez: közjogi méltóságot, volt és jelenlegi köztársasági elnököt, parlamenti pártelnököt, frakcióvezetőt, MTA-elnököt, munkáltatót és munkavállalót, jegybankelnököt. Talán csak a püspököket felejtette ki a nagy össznépi összefogásból.

Szánalmas, ahogy erőlködik a hatalom megtartásáért, még a világgazdasági válságot is arra használja, hogy népszerűségét növelje, miközben a háttérben elfogadja a legnagyobb ellenzéki párt parlamenti frakciójából köztörvényes bűncselekmények gyanúja miatt eltávolított képviselők szavazatait is, ha ez kell a politikai túléléséhez.

Versenyképességünk javítását Gyurcsány a bérek befagyasztásával érné el. A kiadási plafont - amit a Fidesz és az SZDSZ javasol - elfogadná, ettől reméli a nagy nemzeti összeborulásban a két ellenzéki párt részvételét. Egyebek mellett kidobná az ablakon a korábban nagy dérrel-dúrral beharangozott Új tulajdonosi programot, Gyurcsány egyik fergetes improvizációjából származó privatizációs tervét is.

Most már az SZDSZ is látja, hogy Gyurcsány és társai nem képesek úrrá lenni a helyzeten. Kóka János is megmondta, hogy "a kormány a befektetők megnyugtatásán, egy gyors mentőcsomagon kívül nem tesz semmit, nem szab gátakat az állam túlterjeszkedésének, miközben az adócsökkentést visszavonja". Az SZDSZ és a Fidesz is egyetért abban, elengedhetetlenül szükséges az adóterhek enyhítése. A bérek befagyasztásának ötlete kiveri a biztosítékot a munkavállalók körében is. Az Iparszövetség már közölte: igazságtalannak tartja, hogy a kormány megint a bérből és fizetésből élőkre akarja hárítani a válság terheit. ("Fel, fel, ti rab-jai-i a fö-öld-nek, fel, fel, te é-hes pro-le-tár!")

(Torkos Matild, Magyar Hírlap)