A levelet, melyet október 9-én adtak ki és öt, különböző pártban lévő képviselő írta alá, köztük Claude Turmes (Luxemburg, Zöldek) és Anders Wijkman (Svédország, keresztény demokrata) Spanyolország, Belgium és Svédország, az EU soros elnökségét 2010 és 2012 között betöltő tagállamok energia és környezetvédelmi minisztereinek címezték.

A képviselők azt akarják elérni, hogy a miniszterek azért "befolyásolják a Bizottság második energiastratégiára vonatkozó előjavaslatát, hogy az energiahatékonyság az elkövetkezendő években az elsődleges prioritások közé kerüljön".

Brüsszel várhatóan novemberben hozza nyilvánosságra a jelentést.

Közös elképzelés?

A jelenlegi soros elnök, Franciaország korábban kijelentette, támogatja az energiahatékonyság fejlesztésére létrejött változtatásokat, melyeket az energiaügyi napirend "fő prioritásának" és "az energiabiztonság növelésének egyik leghatékonyabb eszközének" nevezett. Az energiahatékonyság "a globális felmelegedés ellen folytatott politikánk egyik sarokköve" (EurActiv 09/10/08).

Párizs véleményét az EU minisztereinek pénteki (október 10.) luxemburgi találkozójára juttatta el, melynek célja az EU elektromossági és gázpiaci harmadik liberalizációs "csomag"-járól való közös álláspont kialakítása.

A Bizottság azonban korábban bejelentette, az energiahatékonyság csak a stratégia egy részeként, és nem feltétlenül fő prioritásként jelenik meg a tervezetben.

A jelentés "öt kulcsfontosságú területre koncentrál: infrastrukturális szükségletek és az energiaellátása diverzifikációjára, a külföldi energiakapcsolatokra, az olaj és gáztartalékok növelésére és a válságeljárásokra, illetve új lendületet ad az energiahatékonyságnak és az EU területén lévő energiatartalékok jobb kihasználtságánk", mondta a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso október 9-én.

Hiányos tervezet

Ettől elkülönülve a Bizottság novemberben speciális változásokat eszközöl az EU jelenlegi Épületenergetikai Szabályozásában (EPBD).

A hiányos rendelkezés, melyhez az ENDS Europe hozzájutott, az épületekben való energiatakarékosság területén olyan mértékeket szab meg, melyek teljesítéséhez 8 milliárd eurós tőkebefektetés lenne szükséges. A változások azonban, a Bizottság becslései szerint, akár évi 25 milliárd eurós megtakarítást is jelenthetne.

Több hatékonyság, kevesebb Gazprom?

Az európai épületekre vonatkozó szigorítás csak egy azok közül, melyet manapság a külföldi gázimporttól való függés csökkenését eredményezhetné. Ide sorolható az orosz állami tulajdonban lévő energiaóriás, a Gazprom.

Az energiahatékonysági fejlesztésekről és a nagyobb energiabiztonságról folytatott EU szintű tárgyalásokról a Gazprom témája csak ritkán hiányzik. Az EU gázszükségleteinek egyre növekvő hányadát (jelenleg 25%) szállító gázellátó kihívást állít a Bizottság elé, mely azzal küzd, hogy az egyes tagállamokat közös európai álláspont kialakítására biztassa a harmadik országbeli gázszolgáltatókkal szemben.

A tagállamok közül Németország valószínűleg ellenezni fogja a Bizottság azon terveit, mely a "viszonossági záradék" jövőbeli törvénybe foglalását kezdeményezik, melynek legfőbb célja az Unió energiarendszerében lévő verseny és a piachoz való hozzáférés szabályozása.

A "Gazprom klauzula" szerint, a rendelkezés azt követeli a harmadik országoktól (Oroszországtól is), hogy az európai vállalatokat ugyanazzal a jogbiztonsággal és piachozzáférési jogokkal ruházzák fel, mint amelyeket az EU területén működő külföldi cégek élveznek.

Berlin azonban amiatt aggódik, hogy egy ilyen szabályozás aláásná Németország nemzeti energiaérdekét, melyet részben a legnagyobb fosszilis anyagokat exportáló országokkal kötött hosszú távú ellátási szerződések garantálnak. Oroszország is ezek közé az államok közé tartozik.

A jelenleg a liberalizált és a nem liberalizált EU-n belüli nemzeti energiapiacok lehetséges együttműködéséről zajló tárgyalások mellett a "viszonossági klauzula" is helyet kapott, mely a pénteki (október 10.) energiai Tanács egyik legellentmondásosabb témái között szerepelt.

Következő lépések

2008. november: A Bizottság nyilvánosságra hozza az energiastratégiáról kiadott második jelentését. Az Épületenergetikai Szabályozás felülvizsgálatára is sor kerül

2009. március: A tavaszi Európai Tanács ülésén elfogadják az energiastratégiára vonatkozó jelentést és befejeződik a Parlament jelenlegi törvényhozása.