Az eurózóna tizenöt tagállamának vezetői vasárnap (október 12.) Párizsban találkoztak, hogy vészforgatókönyvet dolgozzanak ki a pénzügyi válság megoldására. A tizenöt vezető egy "koncentrált, európai akciótervet dolgozott ki az euróövezet tagállamai számára," amely egy sor "alapelv" alapján működik majd, hogy pénzügypiacaikat, az európai tőzsdék múlt heti 20 százalékos zuhanása után, visszahozzák az életbe.

A találkozót megelőző nyilatkozatok szinte kivétel nélkül a "közös európai fellépés" fontosságát hangoztatták, így a kialkudott közös álláspontot úgy mutatták be, mintha az már az október 15-16. közötti Európai Tanács előszele lenne. Az uniós csúcstalálkozó célja ugyanis, hogy egy olyan "mechanizmusról" szülessen megállapodás, amely továbbfejleszti "az európai országok közötti válságkezelést".

A vasárnapi megállapodás szerint a kormányok legfeljebb öt évig fedezhetik a banktartozásokat. Az akcióterv döntő eleme, hogy a garancia a bankok közti kölcsönökre is vonatkozna, hasonlóan a Gordon Brown, brit miniszterelnök által múlt héten javasolt tervhez.

Brown és a brit javaslat

A hétvégi csúcstalálkozóra Brownt is meghívták, bár Nagy-Britannia nem része az euróövezetnek. A találkozón a tizenöt eurózónabeli tagállam vezetőin kívül jelen volt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso. Jean-Claude Juncker, nem csak Luxemburg miniszterelnökeként volt jelen, hanem az eurózóna vezetőjeként is.

"Ma egy átfogó tervet vitattunk meg, amely nem csak készpénzt forgat majd be a pénzügypiacokra, hanem újratőkésíti a pénzügyi rendszert," finanszírozni fogja továbbá a jelzálogokat is, mondta Brown a csúcstalálkozót követően a Bloomberg szerint. "Hiszem, hogy az európai kollégáink is folytatják majd ezt az átfogó tervet. Most már van közös alap," tette hozzá.

A brit terv, mely október 8-án került bemutatásra, kölcsöngaranciát szolgáltat az egész brit bankrendszer számára és a hatalmas összegek által részben államosítja a legnagyobb brit bankokat. Az akciót mintegy 500 milliárd font értékűre becsülik.

A brit módszer részleteit ma mutatják be. Közben várható, hogy Németország is hasonló segélycsomagot mutat be, mintegy 400 milliárd euró értékben.

Az euróövezet módszerét "2009 december 31-ig" alkalmazzák majd az egyes tagállamok piaci feltételeihez megfelelően adaptálva, mondták a vezetők állásfoglalásukban. A találkozó után azt is elmondták, hogy a nemzeti lépéseket "a torzulások elkerülése végett" a piacnak megfelelően alakítanák ki, amely így azonban "kedvezőtlenül hathat" más tagállamok számára.

Ír korrekció

Közben az Európai Bizottság üdvözölte, hogy az írek módosítottak módszerükön, amely túlzottan védte volna saját bankrendszerét. A Bizottság szerint ezzel elkerülhetővé vált, hogy "más bankokkal való versenye szükségtelen torzulásokat szenvedjen," illetve, hogy "a negatív hatások más tagállamokba is átgyűrűzzenek". Az eredeti módszert azért kritizálták, mert azt kizárólag az ír bankokra formálták.

A Bizottság különösen üdvözölte a tényt, hogy a felülvizsgált ír javaslat "diszkriminációmentes" és minden bankra kiterjed, "amely rendszeres kapcsolatban áll az ír gazdasággal, tekintet nélkül annak eredetére".

A hatás nem maradt el

A közös fellépés ereje nem maradt el, már ma reggel erősen kezdtek a nyugat-európai tőzsdék. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe reggel, 5,27 százalékos emelkedéssel nyitott.

A javulás annak is köszönhető, hogy ma reggel az amerikai, az európai, a svájci, a brit és a japán jegybank összehangolt intézkedést jelentett be.

Magyar csúcstalálkozó

Mivel Magyarország nem tagja a z euróövezetnek, a magyar kormány képviselői nem jártak a hétvégén Párizsban. E helyett Veres János szintén vasárnap a Pénzügyminisztériumban egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel.

A pénzügyminiszter bemutatta a válság kezelésére, Gyurcsány Ferenc által kidolgozott 12 pontot. Az egyeztetésen minden párt megjelent, de a Fidesz és a KDNP csak szakértők által képviseltették magukat. Az egyeztetésen szó volt az adótörvény módosításáról is, amelyre azért van szükség, mert a kormány szerint, a válság miatt el kell halasztani a tervezett adócsökkentést. Ebben a pártok képviselői nem értettek egyett. A Híradó értesülései szerint Kóka János csak kisebb mértékű csökkentést javasolt, míg a Fidesz elutasítja a csökkentés elhalasztását.

Az egyeztetésen szó esett a közpénzügyi törvény módosításáról, a nyugdíjpénztári szabályozás módosításáról és a betétbiztosítási összeg megemeléséről is, amelyről ma délután dönt a parlament.

A Pénzügyminisztériumban reggel óta újra zajlik az egyeztetés, hiszen a mai házbizottsági ülésen döntenek a közpénzügyi törvény és az adótörvény módosításáról is.