A miniszterek az október 15-16-ai Európai Tanács találkozóját készítik elő, ahol a pénzügyi válság, a klímapolitika (EurActiv 2008/10/10) és a Lisszaboni Szerződés kérdései mellett egyéb, fontos külpolitikai kérdéseket is megtárgyalnak majd a miniszterek.

Külpolitikai szempontból igencsak sűrűre sikeredett az elmúlt időszak, ezért a minisztereknek több feladattal is szembe kell nézniük. Ezek közül az egyik leghangsúlyosabb továbbra is a grúz-orosz konfliktus rendezése.

Grúzia kérdése továbbra is problémás

A kaukázusi konfliktus és annak rendezése főszerepet kap a megbeszélésen. Tárgyalnak a szeptember elsejei különleges csúcsról, melynek EU és Oroszország kapcsolataira kifejtett hatásait vizsgálják. Az orosz csapatok kivonulása után (EurActiv 2008/10/07) kezdetét vehetik a Grúzia pénzügyi segélyezéséről folytatott tárgyalások, melyek október 15-én Genfben indulnak. Október 22-én pedig Brüsszelben kerül sor a Grúz Donorkonferenciára, melynek elsődleges célja az országnak biztosított támogatások meghatározása.

Az orosz kivonulás ellenére a szkeptikus államok, köztük Lengyelország, Svédország és a balti államok, úgy vélik, Oroszország továbbra is mintegy 7000 főt állomásoztat a szeparatista régiókban. Ez a szám az augusztusi műveletek előtt mindössze 2-3000 volt. Ezek az országok nem értenek egyet azzal, hogy újra üzleti kapcsolatokat vegyenek fel Moszkvával, melyet a többi állam ennek ellenére elképzelhetőnek tart.

Mugabe felrúgja a megállapodást Zimbabwében?

Az afrikai ország, Zimbabwe helyzetéről is tárgyalnak az európai miniszterek, mivel az ország miniszterelnöke, Robert Mugabe a hétvégén bejelentette, hogy a korábbi megállapodások ellenére, saját párttagjait (Zanu-PF) helyezi a legfontosabb miniszteri pozíciókba. Az ellenzéki párt hevesen tiltakozik, és az együttműködési megállapodás megsértésével vádolja a kormányt. A vita megoldására az egykori Dél-afrikai miniszterelnök, Thabo Mbeki is a térségbe utazott.

Tárgyalások Fehéroroszországgal is

A fehérorosz külügyminiszter, Serhiy Martynov is meghívót kapott az uniós miniszterek találkozójára, akikkel a szeptember végi választások utáni helyzetet (EurActiv 2008/09/29) vizsgálják felül. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői korábban közölték, a fehérorosz parlamenti választás nem felelt meg a demokratikus normáknak. Kétségtelen, hogy az USA által csak "Európa utolsó diktátorának" nevezett, 1994 óta hivatalban lévő Alexander Lukasenko által vezetett országban, történtek bizonyos előrelépések. Kismértékben nőtt például az ellenzéki képviselők száma a szavazatszámláló bizottságokban, voltak ellenzéki indulók illetve lepecsételték az urnákat. Összességében azonban mégis az mondható el, hogy a választások tisztasága megkérdőjelezhető. Az EU képviselői - Hollandia kifogásai ellenére - a korábban Fehéroroszország elleni szankciók enyhítését helyezték előtérbe.

A FÁK országok közül Üzbegisztánnal a korábban bevezetett fegyverszállítási embargó és vízumtilalom, illetve a FÁK társtag, Moldova jövőjével kapcsolatos ügyek kerülnek a napirendre.

Erősödő kapcsolatok Marokkóval

Az EU-Marokkó Együttműködési Tanácstalálkozó keretében a két fél közötti kapcsolatok megerősítését tűzték ki fő célként, melyek leginkább a politikai és biztonsági együttműködés, a szabad kereskedelemi egyezmény mélyítésének és az emberek közötti csereprogramok kiszélesítésének területeire terjednek ki. Az EU fontosnak tartja, hogy a Marokkó által kifejezett speciális igényekre megfelelő választ nyújtson.

A marokkói külügyminisztérium bilaterális kapcsolatokért felelős főosztályának vezetője, Youssef Amrani a ma bejelentett szorosabb együttműködéstől azt várja, hogy "a partnerség által Marokkó szorosabban kapcsolódhat majd az európai közös gazdasági térséghez".

Marokkó fontos szerepet játszik az EU szomszédságpolitikájában, melynek igazi lendületet a barcelonai folyamat 1995-ös elindítása adott. Marokkó a barcelonai folyamat közvetett eredményeként, idén júliusban létrejött Mediterrán Uniónak is egyik kulcsfontosságú tagállama lehet.

Az Unió külön figyelmet fordít, és szorosabb együttműködést ösztönöz a demokratikus reformok, a gazdasági modernizáció és a bevándorlási ügyek terén. Emellett a kereskedelem és a fejlesztési együttműködés is fontos aspektusait adják a felek közti kapcsolatok erősítésének. Mivel Marokkó jelentős szerepet tölt be az Észak-Afrikai térségben ezért az EU számára jelentős partner.