Az indítvány szorosabb politikai együttműködést kezdeményez Rabattal. Az észak-afrikai ország például részt vehet az európai polgári és katonai krízishelyzetek kezelésében, illetve szerepet játszhat olyan ügynökségek munkájában, mint az Europol.

Az évek során már többször felvetődött Marokkó "magasabb státuszba" emelése. Nicolas Sarkozy, francia elnök 2007-es rabati látogatása idején szorgalmazta, hogy az arab ország fontosabb szerepet töltsön be a Mediterrán Unióban, ehhez Párizs segítségét is felajánlotta. 2008 januárjában az EU külügyminiszterei a rabati tárgyalásokon már komolyan felvetették a marokkói kapcsolatok szorosabbra fűzését. Benita Ferrero-Waldner, az Unió külkapcsolatokért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa Marokkót akkor "speciális partnernek" nevezte, amely harcol a terrorizmus és az illegális bevándorlás ellen.

VI. Mohammed, a reformer uralkodó A mostani döntéssel az EU elsősorban azokat az erőfeszítéseket ismeri el, melyeket az ország a demokrácia építése és a társadalom modernizálása terén tett.

VI. Mohammed király 1999 óta vezeti az országot, uralkodása során széleskörű, a politikai, gazdasági és társadalmi szférát egyaránt érintő, reformokat indított el. A washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzeti Tanulmányok Központjának (CSIS) 2007 februrájában publikált elemzése szerint Marokkó jó példaként szolgál az arab államok számára, hiszen nem nyugati ösztönzésre, hanem elsősorban önmagától kezdett reformokba. Az elemzés kitér arra is, hogy a felülről jött elképzeléseket támogatja a marokkói nép is.

A változások VI. Mohammed édesapja, II. Hasszán idején kezdődtek, de az állam mostmár a politikai és gazdasági modernizáció magas indulási költségeinek fedezésére az uniós forrásokat is felhasználhatja, ez pedig megkönnyíti az új elképzelések elfogadtatását a lakosság körében és elősegítheti az elkötelezettség erősödését is.

VI. Mohammed társadalmi reformjai közül külön ki kell emelni a nőkkel kapcsolatos változásokat: a király magas rangú pozíciókat biztosított számukra, és egyedülálló erőfeszítéseket tett az egyenlősítés terén. Ő volt az első marokkói uralkodó, aki királyi tanácsosnak nevezett ki egy nőt. Az elmúlt években modernizálták az igazságszolgáltatást is: megszüntették a bíróságok feletti állami ellenőrzést és pártatlanná tették.

A viszonylag magas munkanélküliség miatt a kivándorlás (az EU-ba történő illegális bevándorlás) problémájára egyelőre nem sikerült megoldást találni, de a terrorizmus visszaszorítása érdekében több sikeres lépést is tett az ország. A 2003-as casablancai merényletek után, amikor öt robbantásban összesen 45 ember halt meg, a kormány komolyan fellépett a radikális iszlamisták ellen, de a mérsékelt szárnnyal kiegyezett. Pártjuk - a legutóbbi választások során elért eredményeiknek köszönhetően - a parlamentben is jelen van.

Az Európai Unió általi elismerés jelzés lehet Rabat számára, hogy jó úton halad a modernizáció terén, és ha folytatja a megkezdett reformokat, további együttműködésre és pénzügyi segítségre számíthat a Közösség részéről.