A huszonévesek világa természetes módon inkább egy történelmileg baloldalinak tekintett politikai attitűdre, mentalitásra rezonál: a radikalizmusra, a változtatásra, a régiek kidobására, egy új világ felépítésére" - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc a múlt héten az index internetes hírportálnak. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) vezetője folytatásként csavart egyet a gondolatán: "Csakhogy ezt Magyarországon nem a baloldal képviseli, hanem a jobboldal. Amíg a baloldali attitűdnek nem lesz része az erőteljes rendszerkritika és egy erőteljesebb vizionárius politikai magatartás - hogy vannak új eszmények, melyeket lehet követni -, addig a jobboldal mindig erősebb lesz a fiatalok körében."

A KISZ romjain

A baloldalon csak víziófelelősként ismert vállalkozó májusban Jánosi György tárcáját vette át, hogy kicsiben valósítsa meg mindazt, amit a világról gondol - s ezen összefüggésben szorosabbra fűzze a fiatalok és a szocialisták kapcsolatát. A korábbi hírek arról szóltak, hogy a sportot előtérbe helyező elődeivel ellentétben inkább ifjúsági miniszternek szeretné láttatni magát. Amikor azonban figyelmeztették, hogy önmeghatározását a sportolók aligha tekintették jó entrée-nak, pontosított. A múlt hétfői Nemzeti Sportban már azt hangsúlyozta: szeretné, ha legalább annyiszor szólítanák ifjúsági, mint sportminiszternek.

Medgyessy Péter korábbi főtanácsadójának új szerepe sokakat meglepett, noha Gyurcsány élete egykor összefonódott az ifjúsági mozgalommal. A nyolcvanas években a Kommunista Ifjúsági Szövetség pécsi titkára volt, majd hamarosan a KISZ Központi Bizottsága titkárságáig emelkedett. A dunántúli város egyetemén egykori munkatársai nagy hatalmú KISZ-titkárként emlékeznek vissza rá, akitől ugyancsak félni kellett - még a nyolcvanas évek végén is szóvá tette egy-egy tanszékvezetőnek, ha híre jött, hogy egyházi iskolából vettek fel valakit. Gyurcsányt a rendszerváltozás a KISZ romjain létrejött Demokratikus Ifjúsági Szövetség alelnökeként érte, majd Új Nemzedék néven mozgalmat alapított vállalkozó barátaival, akikkel aztán cégében, az Altus Rt.-ben adtak randevút egymásnak. Ilyen előzmények után aligha véletlen, hogy a KISZ által alapított Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat végelszámolására 1993-ban az Altus kapott megbízást.

A KISZ megszűntével a szárnyukat bontogató nemzedéki csoportosulások 1988-ban Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) néven létrehozták első, máig utolsó egységes tömörülésüket. A tagok azonban hamar megelégelték a közös akolt: a jobbra húzó szervezetek 1992-ben kiléptek a tömörülésből, majd két év múlva megalakították az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlamentet (OGYIP). A MISZOT baloldali maradéka nem késlekedett a válasszal: létrehozta a Magyarországi Gyermek- és Ifjúsági Tanácsot (Magyit).

Magyit kontra OGYIP

Az utóbbi évtizedet e két ernyőszervezet vetélkedése jellemezte. A Magyitban továbbra is inkább a baloldali, az OGYIP-ban pedig a jobboldali csoportosulások érzik otthon magukat, ám például az MSZP gyermekfelelőse, Hanti Vilmos semmit sem bízott a véletlenre, s a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmát mindkét szövetségbe bejegyeztette. Létezik azonban más átfedés is. A tavaly ilyenkori állapot szerint a Fiatal Baloldal a Magyit, az Ifjú Szocialisták Mozgalma az OGYIP sorait erősítette. A két szervezet azonban 2002 tavaszán egyesült, aminek következtében különös helyzet állt elő: a tömörülés MSZP-s parlamenti képviselőként is tevékenykedő vezetője, Újhelyi István mindkét szövetségben élesztgetheti az ifjúsági mozgalom lángját.
A minisztérium a több a tábor, egy a zászló elvet vallva azt hangsúlyozza: bár az ifjúsági szervezetek világát számtalan érdek szabdalja, az Európai Unióval való tárgyalási stratégia kialakításához létre kell hozni a fiatalok egységes ernyőszervezetét. A jobboldaliak elvben egyetértenek a közös képviselettel, ám attól tartanak, hogy Gyurcsányék a saját képükre és hasonlatosságukra kívánják formálni a csúcsszervezetet. Persze a miniszter sem ment a szomszédba, hogy szavakat találjon a védekezésre. A már idézett interjúban így fakadt ki: "Azt hiszik, nekem jobb, ha velem szemben egységes tömb áll? Hát milyen butaság ezt képzelni! Az államnak - ha cinikus - addig lenne könnyű a dolga, amíg megosztott az ifjúság." Mesterházy Attila politikai államtitkár pedig a minap már egyenesen arról beszélt, hogy a minisztérium türelme szeptemberig tart: ha a fiatalok addig nem szervezik meg magukat, átveszik a kezdeményezést.

Baloldali ihletésre egyébként már tavaly nyáron kísérlet történt arra, hogy a szervezeteket egy akolba tereljék. Az akkor még a Magyit elnökeként tevékenykedő Újhelyi István kezdeményezésére újsághirdetés adta hírül: 2002 augusztusában végre megalakulhat az ernyőszervezet. Mivel azonban a nyár eleji bejelentés időpontjában számos mozgalom vezetője legfeljebb napernyő alá akart tömörülni, s ha akarta, sem tudta volna e rövid idő alatt beszerezni a szükséges dokumentumokat és felhatalmazásokat, a terv kudarcba fulladt. Az OGYIP és a Magyit nevének keresztezésével néhányan ugyan létrehozták a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Szövetséget (Negyisz), ám nem nyerték el az ifjúsági csúcsszerv rangját. Pedig a minisztérium mindent elkövetett ezért, s - a tavaly tavaszi választásokon az MSZP Baranya megyei listáját erősítő - Ocsovai Tamás ifjúsági helyettes államtitkár kezét-lábát összetörve sietett üdvözölni a szövetség megalakulását. Igyekezete mindjárt érthetőbbé válik, ha hozzátesszük: az ügyvivői testületben helyet kapott Rácz Péter, az MSZP választási listáját is megjárt főúttörő, a szervezetek között pedig ott találjuk a Fiatal Baloldalt vagy a Liberális Fiatalok Társaságát. (A Negyisz vezetéséből ketten időközben a tárca alkalmazottai lettek, ami újabb érvet szolgáltatott a baloldali összefonódást gyanítóknak.)

Értesüléseink szerint egyébként nem sokon múlt, hogy a szaktárca ifjúsági államtitkárát ma nem Rácz Péternek hívják - szocialista ellenfelei azonban nem akartak ekkora támadási felületet felkínálni az ellenzéknek. A csillebérci főpajtás a GYISM pályázatain vigasztalódhat: mozgalma majd minden kategóriában tarolt. Táboroztatásra például 1,5 milliót kaptak - más szervezeteknek be kellett érniük átlagban 200 ezer forinttal -, legutóbb pedig 6,5 millió forint értékben egyedi támogatásra bizonyultak érdemesnek. Rácz ugyanakkor lapunknak azt mondta: szerinte ezek az összegek nem értelmezhetők annak a ténynek az ismerete nélkül, hogy az előző kormány idején nem kaptak egyedi támogatást, éves állami apanázsuk mindössze 470 ezer forint volt, s pályázataikat akkor elutasították vagy jelképes összeggel támogatták. Úgy vélte: a kép úgy teljes, ha az úttörők támogatása mellett az a tény is elhangzik, hogy az új kormány egyik első döntésével a Magyar Cserkésszövetségnek (MCSSZ) ugyancsak 6,5 millió forintos egyedi kormánysegélyt biztosított.

Légy résen!

A jelképes politizálás iránt oly érzékeny Gyurcsány Ferenc figyelmét sem kerülték el a cserkészek - értesüléseink szerint a miniszter még hivatalba lépése előtt bejelentkezett a zöld nyakkendősökhöz, s az első adandó alkalommal meglátogatta közgyűlésüket. A rendszerváltás óta először járt az ifjúságpolitikáért felelős miniszter a cserkészek között - hivalkodik a tárca honlapjának tanúsága szerint a politikus. Szavai és a pőre igazság között azonban áthidalhatatlan űr tátong: miként utánajártunk, kettővel korábbi elődje, Deutsch Tamás több cserkészrendezvényen - például az esztergomi millenniumi nagytáborban - is megjelent. Gyurcsány most a nehéz anyagi helyzetben lévő házigazdáinak támogatást ígért, egyúttal viszont bejelentette: jó néven venné, ha nem vonakodnának bekapcsolódni a létrejövő ernyőszervezet kialakításába. A hír hallatán többen felkapták a fejüket: ha a cserkészek nem lesznek résen, jelenlétük csak fügefalevél lesz a tárca szája íze szerint kialakított testületen - vélték.

A napokban nyilvánosságra is került, hogy az MCSSZ egymillió forintos állami támogatást kap - az alapműködésre évi húszmilliót költő szervezet vezetői ugyanakkor remélik, hogy amikor Gyurcsány támogatást ígért, nem csak erre az összegre gondolt. Legeza László ügyvezető elnök lapunknak azt mondta: "Az előző kormány alig adott működési támogatást az ifjúsági szervezeteknek, s a cserkészszövetséget nem súlyának megfelelően kezelte. Ezért most kénytelenek voltunk önállóan lobbizni a támogatásért." Ennek meg is lett az eredménye: Jánosi György összesen 6,5 millió forint értékben - a Rácz Péter által emlegetett összeggel - támogatta őket. (Más forrásból úgy értesültünk, hogy Deutsch Tamás azért nem önálló szervezetként, hanem a tárcájával stratégiai együttműködésben álló OGYIP tagjaként konzultált a cserkészekkel, mert attól tartott: az úttörők vérszemet kapnának, s ők is kiemelt bánásmódot követelnének.) Legeza szerint egyébként a miniszter semmi olyat nem kért a szövetségtől, aminek teljesítését ne vállalhatnák; az egységes ernyőszerv létrejöttét pedig mindegyik ifjúsági szervezet támogatja, csupán annak feltételeiről vitáznak.

A GYISM nem ma kezdett sakkozni a szervezetekkel. Az Orbán-kormány idején a tárca 16 csoportosulással kötött együttműködési megállapodást - köztük az OGYIP-pal és a Magyittal, a hallgatói önkormányzatokkal, a történelmi egyházakkal és a nagycsaládosok egyesületével. A szerződés tavaly év végi lejárta óta azonban a minisztérium csak a Magyitot, az OGYIP-ot és a - jobboldaliak értékelése szerint a Magyit klónjaként létrehozott - Negyiszt tekinti stratégiai partnerének. A szervezetek pályázatairól döntő hét regionális ifjúsági tanács - még az előző kormány által kialakított - összetételét azonban Gyurcsányék jövő ilyenkorig nemigen tudják bolygatni; a minisztérium ezért a jobboldali többség ellensúlyozására egy helyett két képviselőjét küldi a testületekbe.

Az ifjúsági szervezetek működésének rejtelmei között könnyen el lehet veszni - miként azonban Szabó László lapunknak vélekedett, a mozgalmak a fiatalok életének csak kis részét fedik le. Az Orbán-kormány ifjúsági államtitkára szerint a KISZ-ben szocializálódott Gyurcsány Ferenc nem tud elszakadni az ifjúságpolitika ideologikus megközelítésétől, emellett azonban nem ad választ olyan kérdésekre, hogy mi lesz a fiatalok széles rétegét érintő lakáshelyzettel, az ösztöndíjakkal, a diákhitel bővítésével. Ezen viszont - tehetjük hozzá - akár a következő parlamenti választás sikere múlhat, hiszen 2006-ban mintegy 300 ezer első szavazó járul majd az urnák elé, s mint tudjuk, ennél kevesebb voks is döntőnek bizonyulhat. A miniszter is érzi a távlati tervezés igényét; a minap például bejelentette, hogy - nyilván saját teljesítményét hangsúlyozandó - össze kívánja számolni: az állam évente mekkora összeget fordít a 18 év alatti nemzedékekre. Gyurcsány osztott, szorzott, majd nagy lelkesedésében kimutatott több mint ezermilliárd forintot.

Magyarország éves költségvetésének negyedét.

Szőnyi Szilárd, Heti Válasz