A szabályozás csak a génkezelt növények termesztését tiltja, a szakhatóságok mégis elutasítják a kísérletek iránti kérelmeket. A nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatai a vizsgálatokért több tízmillió forintot fizetnek a szomszédos országok egyetemeinek és állami szervezeteinek.

Szakértők szerint a tiltás miatt nemcsak a kutatóhelyek, hanem a hazai agrártermelők is hátrányba kerülnek. A génkezelt növények hozama ugyanis magasabb. Ugyanakkor a GMO ellenzői szerint továbbra sem tisztázottak a génkezelt növények humán-egészségügyi és környezeti hatásai.

Az Európai Unióban tavaly 21 százalékkal, 107,4 ezer hektárra nőtt a GMO-s kukorica vetésterülete, igaz, eközben (az ebben a statisztikában nem szereplő) Franciaországban felfüggesztették a GMO-s köztermesztést.