Menesztené a felügyelőség több, az ügyben érintett és szerinte a hatósági munkát megcsúfoló alkalmazottját is. Eközben a Duna Kör úgy látja: ha lassan is, de a német beruházó kezdi belátni, hogy hibázott, és hajlandó a zöldekkel együttműködni.

Nemrégiben lapunk beszámolt arról, hogy a német tulajdonú E.ON elbontott egy egész Duna-szigetet a Szigetközben, mert a cég a folyó partjára, 18 hektáros telken építi fel legújabb, 800 megawattos, kombinált ciklusú villamos erőművét. A gönyűi szigetvilág szigorúan védett Natura 2000-es területen fekszik, ezért a Duna Kör már korábban bíróságon támadta meg az engedélyező környezetvédelmi felügyelőséget. A környezetvédők szerint kettős mércével mér az állam: miközben félmillió földtulajdonos jogait korlátozza a Natura 2000 programban, a németek madárvédelmi területen és részben az úgynevezett "pufferzónában" építkezhetnek, a védettséget élvező madárvédelmi terület tőszomszédságában. A zöldek szerint a zajos, légszennyező működés káros hatással lesz a Natura 2000-es védett területekre, mert az erőmű Dunából származó hűtővizét nyolc fokkal melegebben engedik majd vissza - jelentősen megváltoztatva ezzel a természeti környezetet.

Illés Zoltán elismeri: Magyarország kiszolgáltatott az energiaellátásban, emiatt csökkenteni kellene az orosz függőséget, sokszínűvé téve az energiabeszerzést.

Illés Zoltán szerint a norvég gázmezőket és az Északi-tengert is potenciális gázbeszerező helynek kellene tehát tekintenünk, hosszabb távon pedig a megújuló energia-előállítást kell támogatnunk. Mivel azonban az E.ON gönyűi erőművéhez is Oroszországból érkezik majd a gáz, ez a létesítmény nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió energiabiztonságát.

Az unióban elsőbbséget élvez a természetvédelem, ezért tartja elképesztőnek a Fidesz környezetpolitikusa, hogy nálunk a Natura 2000-es természetvédelmi területen építkezhet egy német cég. Mindezt azzal tetézték, hogy az engedélyeket - szabálytalanul - nem az egész beruházási területre kérték meg, hanem szétszabdalták kisebb területekre.
"A hatósági munka megcsúfolása, hogy miközben a törvények szerint nem adhattak volna ki részengedélyeket, mégis megtették" - mondta Illés Zoltán. Így kértek például engedélyeket egy kisebb terület "tereprendezésére" és egy másik "infrastrukturális ellátására", illetve "vízközmű kiépítésére" és "kutak létesítésére". Mindenre, csak az erőműépítés teljes tervdokumentációjára nem adott engedélyt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. "Márpedig ez ellentétes a magyar törvényekkel és a hatósági munka szabályaival. A történtek miatt a győri környezetvédelmi hatóság igazgatóját, a jogi osztály vezetőjét és valamennyi engedélyező hivatalnokot - akik teljes körű környezeti vizsgálat nélkül adták a részengedélyeket egy naturás területre - azonnal el kellene bocsátani - háborgott Illés. - Felszólítom tehát Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, hogy menessze az érintett vezetőket!"

A politikus egyetért azzal, hogy a Duna Kör az ügyben az Európai Bizottsághoz fordult, ezáltal ugyanis a gönyűi természetrombolás az Európai Bíróság elé kerülhet. Miután az E.ON-nal szemben számos eljárás folyik hasonló ügyekben Európában, várhatóan most is lesz vizsgálat. Brüsszel az E.ON mellett rövidesen Magyarországgal szemben is eljárást indíthat, függetlenül attól, hogy az elbontott szigeteket az E.ON-nak majd helyre kell állítania a saját költségén. A Duna Kör szerint mindenesetre közeledni látszanak az álláspontok az ügyben.

Miután túl vannak a soron következő bírósági tárgyaláson és egy gönyűi lakossági fórumon, a német cég immár "megbánást" kezd tanúsítani - újságolta az örömhírt Andics József, a Duna Kör elnökségi tagja. Igaz, a Duna Kör időközben megfellebbezte az egységes környezethasználati engedélyt is, az E.ON pedig az egyeztető megbeszéléseken látványosan kilendítette a holtpontról az ügyet. Ma már belátja, nem volt minden tökéletes a beruházás előkészítése során, sőt azt is elismeri, hogy kár érte a Natura 2000-es területet.

"Magyarán: közeledett a Duna Kör és a beruházó álláspontja. A szétrombolt természeti értékeket már nem tudjuk helyreállítani, de ha jól együtt tudunk működni a beruházóval, akkor legalább azt megakadályozhatjuk, hogy ne fordulhasson elő hasonló eset, és ne bontsák el egyszer mondjuk, a Margit-szigetet" - tette hozzá a környezetvédő.
Mindez nem befolyásolja azonban a gönyűi ügy brüsszeli megítélését. Az Európai Bizottság ugyanis a zöldek beadványára a magyar állam jogsértését vizsgálja, bár Andics József tudomása szerint Budapest eddig még nem küldte el a kért anyagokat.